2025. december 12. péntek,
Gabriella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Halottak napja - Mindszentek ünnepe
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Gyertyaláng a sírokon. Tűztakaró a temetőn. Egyedül sétálok és meg-megállok halottjaim sírja előtt.
Óhatatlan a kérdés: mi van velük? Őket nem kérdezem. Hallgatnak. A csöndben a "mennyre" gondolok.

A MENNY

Az "Isten" szó mellett a "menny" szava az, amelyről a legkülönbözőbb értelmezés volt, van és lesz. Az emberiség szavai között e kettőt ejtik ki legtöbbször imádó áhítattal vagy gyalázatos gúnyolódással. Állítások és tagadások tűzében izzanak. A menny régebben az emberi boldogságot jelentette, napjainkban inkább józan szakszó a csillagászatban, az űrkutatásban. Mégis megőrizte vallásos értelmét. Minket most a keresztény hit mennyországa érdekel.
A Bibliában a menny, az ég a világ része, kozmológiai valóság. Másrészt a hívő reménye, teológiai valóság. Az Ószövetségben a menny a föld fölötti tér, melyet Isten teremtett, ahol jelen van és tevékenykedik: kormányoz, fenntart és a mindenség üdvösségén dolgozik. Az Újszövetségben Isten a mennyben van, Jézus onnan jött és feltámadását követően oda tért vissza. A hívők otthona. Ország, ahol helyünk van és nevünk fel van jegyezve.
"A menny mint metafora jelentheti a hittudományban az Istenben végleg megmentett emberek üdvösségének teljességét. Hogy azt a "mennyet" nevezhetjük-e valamilyen "helynek", az attól függ, milyen módon történik majd az anyag felemelése Istenhez. Erről azonban a kinyilatkoztatás a puszta tényen kívül - a test feltámadása - semmit nem mond..." Jézus halála, feltámadása, mennybemenetele lehetővé tette, hogy a teremtmény Isten életének részese lehessen. Sőt a világmindenségre vonatkozóan is a Jelenések Könyve "Új Égről és új Földről" tesz tanúságot, a mindenség végleges beteljesedésekor. " Ennyiben a menny azt is jelenti, hogy fennmaradnak a jelen világban létesített emberi kapcsolatok, s ezeket viszontlátjuk." (Karl Rahner)
A menny, ahol és amely állapotban szemtől-szembe látjuk Istent, közte és az ember között szeretet valósul meg, amelyet az ember végtelent igénylő szíve boldogságként él meg. Isten színe látása részesedés életében. ( Mt 5,8 - 1 Jn 3,2) Természetesen véges emberi voltunk előtt a Végtelen megunhatatlan, gyönyörködtető Titok marad.
Mit mond Jézus Krisztus?
" AZ ÖRÖK ÉLET PEDIG AZ, HOGY MEGISMERJENEK TÉGED, AZ EGYEDÜL IGAZ ISTENT, ÉS AKIT KÜLDTÉL, JÉZUS KRISZTUST." (Jn l7,3)
"Bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van." (Jn 6,47) - "Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek és helyet készítek nektek?" (Jn l4,1) - Arról is tanít, hogy a mennyben öröm és boldogság van. (Lk 12,32) A meghívottak Uruk örömébe mennek be. (Mt 25,2l) Pál apostol ezért is írja: " Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt." (1 Kor 2,9) Félre érthetetlen a Jelenések Könyvének isteni ígérete: "Isten letörül szemükből minden könnyet. Nem lesz halál, gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt." (Jel 21,2-4)
......
És most következhet az, hogy az elképzelhetetlen, a szinte érthetetlen valóságról nekünk mi a hitünk? A menny a Biblia Isten-sugallta tanítása alapján tény. Valóság, melyben részesülhetünk. Dante (1265-1321) költői látomásában írja: " Oly fény van ott, hogy földi szemnek / láthatóvá lesz Alkotója benne,/ mely e látáson kívül nem pihenhet." Goethe (1749-1832) Az ember, Faust lelkét ének kíséri a mennybe: " Föl, föl a Fénybe! / Az Igazság védje,/ Kit ver az átok,/ Mentse a messze,/ S a Mindenségbe fenn / Boldog legyen. "
Pilinszky János (1921-1981) bevallja nem tudja, milyen lesz az "emelkedő zuhanás", a halál. Sőt a jövőről, a végítéletről is kevese tud.
Mégis van elképzelése, (vallomása oly közel áll hozzám) : " Akkor azt mondjuk: nagyon szeretlek. Azt mondjuk: nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk." (Mielőtt) Naplójában pedig ezt írja: " Valójában ez az üdvösség. Erre várunk: hogy szeretni tudjunk /végtelenül/, hogy legyen kit /egy végtelen lényt/ szeretnünk. S hogy a végtelenül szeretett maga is végtelenül szeressen minket."

MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY.... - vajon oda jutok-e?!

És az enyéim? És mennyi sír lakója hit nélkül élt, Isten nélküliség jellemezte életét. Az evangélium szerint Isten minden embert üdvözíteni akar. Jézus magáról hirdette, hogy az elveszett, más úton legelésző bárányainak is Pásztora. A II. Vatikáni Zsinat volt bátor ennek szellemében tanítani:" Elnyerhetik ugyanis az örök üdvösséget mindazok, akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztus evangéliumát és egyházát /.../ Még azoktól sem tagadja meg az isteni Gondviselés az üdvösségre szükséges támogatást, akik önhibájukon kívül nem jutottak el az Isten kifejezett ismeretére, de - éppen nem az isteni kegyelem nélkül- iparkodnak becsületesen élni." Lumen Gentium II.fejezet, l3.)

Halottak napja. Gyertyaláng a sírokon. Mindenszentek ünnepe fénnyel, reménnyel takarja be.

Holtak és élők Ura, Mindenszentek ünnepén imádlak szentjeid arcán át tündöklő Isten!



Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007