 | | | 2026. február 2. hétfő, Karolina, Aida napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. ...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Halottak napja - Mindszentek ünnepe | | 
Gyertyaláng a sírokon. Tűztakaró a temetőn. Egyedül sétálok és meg-megállok halottjaim sírja előtt. Óhatatlan a kérdés: mi van velük? Őket nem kérdezem. Hallgatnak. A csöndben a "mennyre" gondolok.
A MENNY
Az "Isten" szó mellett a "menny" szava az, amelyről a legkülönbözőbb értelmezés volt, van és lesz. Az emberiség szavai között e kettőt ejtik ki legtöbbször imádó áhítattal vagy gyalázatos gúnyolódással. Állítások és tagadások tűzében izzanak. A menny régebben az emberi boldogságot jelentette, napjainkban inkább józan szakszó a csillagászatban, az űrkutatásban. Mégis megőrizte vallásos értelmét. Minket most a keresztény hit mennyországa érdekel. A Bibliában a menny, az ég a világ része, kozmológiai valóság. Másrészt a hívő reménye, teológiai valóság. Az Ószövetségben a menny a föld fölötti tér, melyet Isten teremtett, ahol jelen van és tevékenykedik: kormányoz, fenntart és a mindenség üdvösségén dolgozik. Az Újszövetségben Isten a mennyben van, Jézus onnan jött és feltámadását követően oda tért vissza. A hívők otthona. Ország, ahol helyünk van és nevünk fel van jegyezve. "A menny mint metafora jelentheti a hittudományban az Istenben végleg megmentett emberek üdvösségének teljességét. Hogy azt a "mennyet" nevezhetjük-e valamilyen "helynek", az attól függ, milyen módon történik majd az anyag felemelése Istenhez. Erről azonban a kinyilatkoztatás a puszta tényen kívül - a test feltámadása - semmit nem mond..." Jézus halála, feltámadása, mennybemenetele lehetővé tette, hogy a teremtmény Isten életének részese lehessen. Sőt a világmindenségre vonatkozóan is a Jelenések Könyve "Új Égről és új Földről" tesz tanúságot, a mindenség végleges beteljesedésekor. " Ennyiben a menny azt is jelenti, hogy fennmaradnak a jelen világban létesített emberi kapcsolatok, s ezeket viszontlátjuk." (Karl Rahner) A menny, ahol és amely állapotban szemtől-szembe látjuk Istent, közte és az ember között szeretet valósul meg, amelyet az ember végtelent igénylő szíve boldogságként él meg. Isten színe látása részesedés életében. ( Mt 5,8 - 1 Jn 3,2) Természetesen véges emberi voltunk előtt a Végtelen megunhatatlan, gyönyörködtető Titok marad. Mit mond Jézus Krisztus? " AZ ÖRÖK ÉLET PEDIG AZ, HOGY MEGISMERJENEK TÉGED, AZ EGYEDÜL IGAZ ISTENT, ÉS AKIT KÜLDTÉL, JÉZUS KRISZTUST." (Jn l7,3) "Bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van." (Jn 6,47) - "Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek és helyet készítek nektek?" (Jn l4,1) - Arról is tanít, hogy a mennyben öröm és boldogság van. (Lk 12,32) A meghívottak Uruk örömébe mennek be. (Mt 25,2l) Pál apostol ezért is írja: " Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt." (1 Kor 2,9) Félre érthetetlen a Jelenések Könyvének isteni ígérete: "Isten letörül szemükből minden könnyet. Nem lesz halál, gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt." (Jel 21,2-4) ...... És most következhet az, hogy az elképzelhetetlen, a szinte érthetetlen valóságról nekünk mi a hitünk? A menny a Biblia Isten-sugallta tanítása alapján tény. Valóság, melyben részesülhetünk. Dante (1265-1321) költői látomásában írja: " Oly fény van ott, hogy földi szemnek / láthatóvá lesz Alkotója benne,/ mely e látáson kívül nem pihenhet." Goethe (1749-1832) Az ember, Faust lelkét ének kíséri a mennybe: " Föl, föl a Fénybe! / Az Igazság védje,/ Kit ver az átok,/ Mentse a messze,/ S a Mindenségbe fenn / Boldog legyen. " Pilinszky János (1921-1981) bevallja nem tudja, milyen lesz az "emelkedő zuhanás", a halál. Sőt a jövőről, a végítéletről is kevese tud. Mégis van elképzelése, (vallomása oly közel áll hozzám) : " Akkor azt mondjuk: nagyon szeretlek. Azt mondjuk: nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk." (Mielőtt) Naplójában pedig ezt írja: " Valójában ez az üdvösség. Erre várunk: hogy szeretni tudjunk /végtelenül/, hogy legyen kit /egy végtelen lényt/ szeretnünk. S hogy a végtelenül szeretett maga is végtelenül szeressen minket."
MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY.... - vajon oda jutok-e?!
És az enyéim? És mennyi sír lakója hit nélkül élt, Isten nélküliség jellemezte életét. Az evangélium szerint Isten minden embert üdvözíteni akar. Jézus magáról hirdette, hogy az elveszett, más úton legelésző bárányainak is Pásztora. A II. Vatikáni Zsinat volt bátor ennek szellemében tanítani:" Elnyerhetik ugyanis az örök üdvösséget mindazok, akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztus evangéliumát és egyházát /.../ Még azoktól sem tagadja meg az isteni Gondviselés az üdvösségre szükséges támogatást, akik önhibájukon kívül nem jutottak el az Isten kifejezett ismeretére, de - éppen nem az isteni kegyelem nélkül- iparkodnak becsületesen élni." Lumen Gentium II.fejezet, l3.)
Halottak napja. Gyertyaláng a sírokon. Mindenszentek ünnepe fénnyel, reménnyel takarja be.
Holtak és élők Ura, Mindenszentek ünnepén imádlak szentjeid arcán át tündöklő Isten!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |