 | | | 2026. január 12. hétfő,
Ernő napja. Kalendárium | 
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | | 
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | | 
Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...
| | 
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | 
Hej emberek! Markomban sűrű
fekete vérrel telt kupa!
Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
világgá űzött árva kobzos
utolsó Koppány-unoka!
Borra nem telt. Így hát kupámat
...
| | 
Tél közepén, az év 22. napján van a Magyar Kultúra Napja, és egyben a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik.
A fellelhető ...
| | 
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg.
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. 1903-ban a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20.-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről Azóta a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Halottak napja - Mindszentek ünnepe |   | 
Gyertyaláng a sírokon. Tűztakaró a temetőn. Egyedül sétálok és meg-megállok halottjaim sírja előtt.
Óhatatlan a kérdés: mi van velük? Őket nem kérdezem. Hallgatnak. A csöndben a "mennyre" gondolok.
A MENNY
Az "Isten" szó mellett a "menny" szava az, amelyről a legkülönbözőbb értelmezés volt, van és lesz. Az emberiség szavai között e kettőt ejtik ki legtöbbször imádó áhítattal vagy gyalázatos gúnyolódással. Állítások és tagadások tűzében izzanak. A menny régebben az emberi boldogságot jelentette, napjainkban inkább józan szakszó a csillagászatban, az űrkutatásban. Mégis megőrizte vallásos értelmét. Minket most a keresztény hit mennyországa érdekel.
A Bibliában a menny, az ég a világ része, kozmológiai valóság. Másrészt a hívő reménye, teológiai valóság. Az Ószövetségben a menny a föld fölötti tér, melyet Isten teremtett, ahol jelen van és tevékenykedik: kormányoz, fenntart és a mindenség üdvösségén dolgozik. Az Újszövetségben Isten a mennyben van, Jézus onnan jött és feltámadását követően oda tért vissza. A hívők otthona. Ország, ahol helyünk van és nevünk fel van jegyezve.
"A menny mint metafora jelentheti a hittudományban az Istenben végleg megmentett emberek üdvösségének teljességét. Hogy azt a "mennyet" nevezhetjük-e valamilyen "helynek", az attól függ, milyen módon történik majd az anyag felemelése Istenhez. Erről azonban a kinyilatkoztatás a puszta tényen kívül - a test feltámadása - semmit nem mond..." Jézus halála, feltámadása, mennybemenetele lehetővé tette, hogy a teremtmény Isten életének részese lehessen. Sőt a világmindenségre vonatkozóan is a Jelenések Könyve "Új Égről és új Földről" tesz tanúságot, a mindenség végleges beteljesedésekor. " Ennyiben a menny azt is jelenti, hogy fennmaradnak a jelen világban létesített emberi kapcsolatok, s ezeket viszontlátjuk." (Karl Rahner)
A menny, ahol és amely állapotban szemtől-szembe látjuk Istent, közte és az ember között szeretet valósul meg, amelyet az ember végtelent igénylő szíve boldogságként él meg. Isten színe látása részesedés életében. ( Mt 5,8 - 1 Jn 3,2) Természetesen véges emberi voltunk előtt a Végtelen megunhatatlan, gyönyörködtető Titok marad.
Mit mond Jézus Krisztus?
" AZ ÖRÖK ÉLET PEDIG AZ, HOGY MEGISMERJENEK TÉGED, AZ EGYEDÜL IGAZ ISTENT, ÉS AKIT KÜLDTÉL, JÉZUS KRISZTUST." (Jn l7,3)
"Bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van." (Jn 6,47) - "Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek és helyet készítek nektek?" (Jn l4,1) - Arról is tanít, hogy a mennyben öröm és boldogság van. (Lk 12,32) A meghívottak Uruk örömébe mennek be. (Mt 25,2l) Pál apostol ezért is írja: " Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt." (1 Kor 2,9) Félre érthetetlen a Jelenések Könyvének isteni ígérete: "Isten letörül szemükből minden könnyet. Nem lesz halál, gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt." (Jel 21,2-4)
......
És most következhet az, hogy az elképzelhetetlen, a szinte érthetetlen valóságról nekünk mi a hitünk? A menny a Biblia Isten-sugallta tanítása alapján tény. Valóság, melyben részesülhetünk. Dante (1265-1321) költői látomásában írja: " Oly fény van ott, hogy földi szemnek / láthatóvá lesz Alkotója benne,/ mely e látáson kívül nem pihenhet." Goethe (1749-1832) Az ember, Faust lelkét ének kíséri a mennybe: " Föl, föl a Fénybe! / Az Igazság védje,/ Kit ver az átok,/ Mentse a messze,/ S a Mindenségbe fenn / Boldog legyen. "
Pilinszky János (1921-1981) bevallja nem tudja, milyen lesz az "emelkedő zuhanás", a halál. Sőt a jövőről, a végítéletről is kevese tud.
Mégis van elképzelése, (vallomása oly közel áll hozzám) : " Akkor azt mondjuk: nagyon szeretlek. Azt mondjuk: nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk." (Mielőtt) Naplójában pedig ezt írja: " Valójában ez az üdvösség. Erre várunk: hogy szeretni tudjunk /végtelenül/, hogy legyen kit /egy végtelen lényt/ szeretnünk. S hogy a végtelenül szeretett maga is végtelenül szeressen minket."
MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY.... - vajon oda jutok-e?!
És az enyéim? És mennyi sír lakója hit nélkül élt, Isten nélküliség jellemezte életét. Az evangélium szerint Isten minden embert üdvözíteni akar. Jézus magáról hirdette, hogy az elveszett, más úton legelésző bárányainak is Pásztora. A II. Vatikáni Zsinat volt bátor ennek szellemében tanítani:" Elnyerhetik ugyanis az örök üdvösséget mindazok, akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztus evangéliumát és egyházát /.../ Még azoktól sem tagadja meg az isteni Gondviselés az üdvösségre szükséges támogatást, akik önhibájukon kívül nem jutottak el az Isten kifejezett ismeretére, de - éppen nem az isteni kegyelem nélkül- iparkodnak becsületesen élni." Lumen Gentium II.fejezet, l3.)
Halottak napja. Gyertyaláng a sírokon. Mindenszentek ünnepe fénnyel, reménnyel takarja be.
Holtak és élők Ura, Mindenszentek ünnepén imádlak szentjeid arcán át tündöklő Isten!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika