2026. március 27. péntek,
Hajnalka napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

-

Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult.

...

 

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

...

                  

...

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
...

Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Halottak napja - Mindszentek ünnepe
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Gyertyaláng a sírokon. Tűztakaró a temetőn. Egyedül sétálok és meg-megállok halottjaim sírja előtt.
Óhatatlan a kérdés: mi van velük? Őket nem kérdezem. Hallgatnak. A csöndben a "mennyre" gondolok.

A MENNY

Az "Isten" szó mellett a "menny" szava az, amelyről a legkülönbözőbb értelmezés volt, van és lesz. Az emberiség szavai között e kettőt ejtik ki legtöbbször imádó áhítattal vagy gyalázatos gúnyolódással. Állítások és tagadások tűzében izzanak. A menny régebben az emberi boldogságot jelentette, napjainkban inkább józan szakszó a csillagászatban, az űrkutatásban. Mégis megőrizte vallásos értelmét. Minket most a keresztény hit mennyországa érdekel.
A Bibliában a menny, az ég a világ része, kozmológiai valóság. Másrészt a hívő reménye, teológiai valóság. Az Ószövetségben a menny a föld fölötti tér, melyet Isten teremtett, ahol jelen van és tevékenykedik: kormányoz, fenntart és a mindenség üdvösségén dolgozik. Az Újszövetségben Isten a mennyben van, Jézus onnan jött és feltámadását követően oda tért vissza. A hívők otthona. Ország, ahol helyünk van és nevünk fel van jegyezve.
"A menny mint metafora jelentheti a hittudományban az Istenben végleg megmentett emberek üdvösségének teljességét. Hogy azt a "mennyet" nevezhetjük-e valamilyen "helynek", az attól függ, milyen módon történik majd az anyag felemelése Istenhez. Erről azonban a kinyilatkoztatás a puszta tényen kívül - a test feltámadása - semmit nem mond..." Jézus halála, feltámadása, mennybemenetele lehetővé tette, hogy a teremtmény Isten életének részese lehessen. Sőt a világmindenségre vonatkozóan is a Jelenések Könyve "Új Égről és új Földről" tesz tanúságot, a mindenség végleges beteljesedésekor. " Ennyiben a menny azt is jelenti, hogy fennmaradnak a jelen világban létesített emberi kapcsolatok, s ezeket viszontlátjuk." (Karl Rahner)
A menny, ahol és amely állapotban szemtől-szembe látjuk Istent, közte és az ember között szeretet valósul meg, amelyet az ember végtelent igénylő szíve boldogságként él meg. Isten színe látása részesedés életében. ( Mt 5,8 - 1 Jn 3,2) Természetesen véges emberi voltunk előtt a Végtelen megunhatatlan, gyönyörködtető Titok marad.
Mit mond Jézus Krisztus?
" AZ ÖRÖK ÉLET PEDIG AZ, HOGY MEGISMERJENEK TÉGED, AZ EGYEDÜL IGAZ ISTENT, ÉS AKIT KÜLDTÉL, JÉZUS KRISZTUST." (Jn l7,3)
"Bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van." (Jn 6,47) - "Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek és helyet készítek nektek?" (Jn l4,1) - Arról is tanít, hogy a mennyben öröm és boldogság van. (Lk 12,32) A meghívottak Uruk örömébe mennek be. (Mt 25,2l) Pál apostol ezért is írja: " Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt." (1 Kor 2,9) Félre érthetetlen a Jelenések Könyvének isteni ígérete: "Isten letörül szemükből minden könnyet. Nem lesz halál, gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt." (Jel 21,2-4)
......
És most következhet az, hogy az elképzelhetetlen, a szinte érthetetlen valóságról nekünk mi a hitünk? A menny a Biblia Isten-sugallta tanítása alapján tény. Valóság, melyben részesülhetünk. Dante (1265-1321) költői látomásában írja: " Oly fény van ott, hogy földi szemnek / láthatóvá lesz Alkotója benne,/ mely e látáson kívül nem pihenhet." Goethe (1749-1832) Az ember, Faust lelkét ének kíséri a mennybe: " Föl, föl a Fénybe! / Az Igazság védje,/ Kit ver az átok,/ Mentse a messze,/ S a Mindenségbe fenn / Boldog legyen. "
Pilinszky János (1921-1981) bevallja nem tudja, milyen lesz az "emelkedő zuhanás", a halál. Sőt a jövőről, a végítéletről is kevese tud.
Mégis van elképzelése, (vallomása oly közel áll hozzám) : " Akkor azt mondjuk: nagyon szeretlek. Azt mondjuk: nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk." (Mielőtt) Naplójában pedig ezt írja: " Valójában ez az üdvösség. Erre várunk: hogy szeretni tudjunk /végtelenül/, hogy legyen kit /egy végtelen lényt/ szeretnünk. S hogy a végtelenül szeretett maga is végtelenül szeressen minket."

MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY.... - vajon oda jutok-e?!

És az enyéim? És mennyi sír lakója hit nélkül élt, Isten nélküliség jellemezte életét. Az evangélium szerint Isten minden embert üdvözíteni akar. Jézus magáról hirdette, hogy az elveszett, más úton legelésző bárányainak is Pásztora. A II. Vatikáni Zsinat volt bátor ennek szellemében tanítani:" Elnyerhetik ugyanis az örök üdvösséget mindazok, akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztus evangéliumát és egyházát /.../ Még azoktól sem tagadja meg az isteni Gondviselés az üdvösségre szükséges támogatást, akik önhibájukon kívül nem jutottak el az Isten kifejezett ismeretére, de - éppen nem az isteni kegyelem nélkül- iparkodnak becsületesen élni." Lumen Gentium II.fejezet, l3.)

Halottak napja. Gyertyaláng a sírokon. Mindenszentek ünnepe fénnyel, reménnyel takarja be.

Holtak és élők Ura, Mindenszentek ünnepén imádlak szentjeid arcán át tündöklő Isten!



Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007