| | | 2024. december 10. kedd, Judit napja. Kalendárium | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
|
November | | Igaz, még balgán nagyzol fenn a Nap, (déltájt’, harangzúgáskor ereje is akad), de park s kert már csak kopár földdarab, és nekem csepp' reményem sem marad, mert szürke, békétlen hajnalokba futnak a tegnap még ragyogó, élénk-zöld utak.
Most épp’ rőtté vált levelek hada szalad, hullámzanak az udvaron - körbe-körbe -, és a bágyadt szél (őket ajtómig söpörve) megsimít egy-egy langyos, déli házfalat…
Nézem a szökni készülő Nap égő-pirosát, ahogy a sápadtan-kék estébe hamvad át; jószándéka bágyad, és hiába tekint szét, nem tudja összetörni kegyetlen bilincsét,
mert elhangzott az ősz kegyetlen parancsa: a nyárutót magának meg kell kaparintsa, s hasztalan kiáltom kétségbeesve: te csaló! Az ősz győz, az én hangom túlszárnyalható,
és ezzel vége, vége. Már itt az ősz, a gyász, csak suttogni van erőm: vigyázz, vigyázz… Tarts ki, bírd ki, várj! Gondolj tavaszi rétre, és imádkozz, akinek kell, mindezt megértse.
Majd itt lesz - az utolsó percben úgyis eljön! Jön s feloldoz, hogy jó a széppel egyesüljön… Így hát várok tetszhalott álmomba verten, (ismerem ezt, tavaly is ugyanígy hevertem)
míg meg nem mutatod újra fényes homlokod: ha múlik az ősz, a tél, s lelkem meglobogtatod, te, a Tavasz, a Nyár, ki nemrég még itt voltál, ölbe vettél engem, s tündököltél mint az oltár… …de ősszel az lettem, mi eddig nem: erőtlen. Izzó láng lennék, de szelíd fény lett belőlem...
Budapest, 2008 - 2012. november 8. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| | |
Könyvajánló | | | | |