 | | | 2025. szeptember 15. hétfő, Enikő, Melitta napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Ketten, egyedül | | Minden, mit látok, szörnnyé feketül…
Reggel kilencre a vidék elájult - hóba dermedetten –, örömömre hó - s a hiányod - hullt; s most itt toporgunk mind a ketten.
Mégis egyedül.
[…]
…a csönd oly’ végtelen bennem és Budán, szitál a hó, nézek ki a nagy ablakon bután, a tél fehér kórsága ma rárontott a vidékre, konokon hull és hull az ég hideg verítéke. Ma mindent visszasírok: te, nyár, lomb, éj… Bárhol lennék, csak itt ne! Talán Bombay… De ott sem magamban, ott is csakis veled, (ha bohém vagyok, legyintesz és elviseled). Indiában parázslanak a nyári, édes fények, feledjük, búcsút mondunk a hitvány télnek, s hallom, ahogy mondod: „nos, hát jól van” - mosolyogsz, és furcsákat gondolsz rólam; ám tudod, mennyire vágyom az örömökre, s amit megcsillogtatsz - csillog mindörökre. …de India messze van, itt most undok a tél: és legszívesebben mindent színesre festenél, készülhet bár sok fotógráfia s fényzár kattan, de csak magány és sötét van: bonthatatlan…
[…]
Minden, mit látok, szörnnyé feketül. Ez az igazi átok… Ketten. Egyedül.

Budapest, 2013. január 10. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |