 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Prospero freskói | | Kik itt élünk, csak árnyak vagyunk, a való ujja nyomnak se’ hagy. Alig-létünk nekünk túl nagy, míg képzeleg a szívünk s agyunk. Az értelem csak játszik veled, ne keresd, mi a való, nem leled, ne tudd, hol van, merre, kiben. ott van az a pára gömbjeiben; és a tűnő-borús képzelet a vágyat szent ragállyá festi itt, majd messze dobja, ahogy űri erők bolygók holdjait.
Ne vágyd mindig, mit jobbnak hiszel, mindent a lompos halál visz el, s nem láthatod, ahogy minden új nap égre ámul, s amit idefújnak fénybe süllyedt égi terek, üdve lesz az réginek és újnak, s ha értesz, én is megértelek, s míg por a por, a létem hited óvja, az Idő elűz nyarat, telet, s ha nem kattan az óra mutatója, akkor hiszem, elértelek.
Az akarat csak hiú szárny, ami néhány hegyen túlrepít, a fűben leled meg az istenit, a földek foltos rögje között, mely egy másik térből e bús világnak ütközött.
Lásd az én világom! Hidd el, jó itt! Hallgasd csak a mohos törzsek csellóit, én leszek az aranykényű dervised, kiből majd a rossz szívet is elviszed.
És ha tűzzé lobban ezer szín, lepereg a fáradt deszkák résein, akár a por egy korhadt kamrán, e világ vágya így zuhan rám, s amit festek neked, hidd el, fájó pompa, s bódító lesz, felcsikland még minden vágyat, mint az őszi lomb, mely égre neszez.
Itt a virág és lomb fénytől begyes, itt minden szín és árnyék, szent és kegyes, mit e pálca ír, e lenge ecset, melyből aláfoly a könnyű ég, cseppje tornyok bús nádasa, és százezernyi márvány mecset.
E sziget boldog, tüzes, partjain át lombos, füzes, s ha nem is enged ez, oly hűen lengedez; e világban nincsen múlt és jelen, Itten minden csak van, s megváltozik hirtelen. ma csak az vagy, minek meghagy a mámoros képzelet, s ha eldob, újra felkap, veled is csak képzeleg.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |