 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A név nélküli székely balladája VI. rész | | Aznap éjjel
magyarokat
gyilkoltak le Ilván;
vérgőzös és részeg aggyal
tombolt a sok román.
Mint vadkutyák, úgy vetették
maguk a nyom után.
Ölni vágytam s
elrohantam
egyenest Hévízre,
a kovácshoz mentem, aki
az oroszt vezette,
mondom, meghal, és azután
pokolra száll lelke.
Családja volt,
felesége,
s egy kicsi lánykája.
Csupor mellett hallgatott meg,
s meggörnyedt a válla.
A vérontást akarta ő
kerülni, hiába.
Talán össze kéne
ülni
mindenki embernek,
háború sem lenne talán,
hogyha szót értenek.
„Isten adjon minden jót hát…”
Így adtam én kezet.
Megkerestem a
vén örményt,
ki annyit segített;
egy mérlegbe jó búzát és
konkolyos ocsút tett.
„Látod fiam… itt a titok…
csak nézd a mérleget,
nem hazudik, s
azt mutatja,
jóé a győzelem!”
…és akkor én azt gondoltam,
azt súgta az eszem:
talán éppen én leszek az
a tiszta búzaszem.
Visszaszöktem magyarhonba,
fegyvert fogni újra;
véres sárban meneteltem,
s fedezékbe bújva
néztem a sok jenki gépet:
hogy hazám bombázza.
Vesztettünk és
hazamentem
hol furcsa világ várt:
felkerestem öcsémet is,
a helyi komisszárt.
Megtudtam, hogy elvitette
sógorom, Durdukást.
Lett egy fia,
ukrán nőtől,
a Jóska nevet kapta;
Sztálin után nevezte el
nagy büszkén mutatta.
Elfeledte, hogyan éltünk
odafönt hármasba.
Öcsém olyan
idegen lett,
máshogyan beszélt már,
éreztem, hogy a házában
rám semmi jó nem vár.
Elmentem hát a kunyhóba,
hol régi pernye száll.
Találkoztam
azután én
sokféle népekkel,
mondtam, hogy én segítek, ha
van mit, s hogyha kell;
- aztán jött a kényszermunka,
a bűnös vezekel. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |