 | | | 2025. november 16. vasárnap, Ödön napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A név nélküli székely balladája VI. rész | | Aznap éjjel
magyarokat
gyilkoltak le Ilván;
vérgőzös és részeg aggyal
tombolt a sok román.
Mint vadkutyák, úgy vetették
maguk a nyom után.
Ölni vágytam s
elrohantam
egyenest Hévízre,
a kovácshoz mentem, aki
az oroszt vezette,
mondom, meghal, és azután
pokolra száll lelke.
Családja volt,
felesége,
s egy kicsi lánykája.
Csupor mellett hallgatott meg,
s meggörnyedt a válla.
A vérontást akarta ő
kerülni, hiába.
Talán össze kéne
ülni
mindenki embernek,
háború sem lenne talán,
hogyha szót értenek.
„Isten adjon minden jót hát…”
Így adtam én kezet.
Megkerestem a
vén örményt,
ki annyit segített;
egy mérlegbe jó búzát és
konkolyos ocsút tett.
„Látod fiam… itt a titok…
csak nézd a mérleget,
nem hazudik, s
azt mutatja,
jóé a győzelem!”
…és akkor én azt gondoltam,
azt súgta az eszem:
talán éppen én leszek az
a tiszta búzaszem.
Visszaszöktem magyarhonba,
fegyvert fogni újra;
véres sárban meneteltem,
s fedezékbe bújva
néztem a sok jenki gépet:
hogy hazám bombázza.
Vesztettünk és
hazamentem
hol furcsa világ várt:
felkerestem öcsémet is,
a helyi komisszárt.
Megtudtam, hogy elvitette
sógorom, Durdukást.
Lett egy fia,
ukrán nőtől,
a Jóska nevet kapta;
Sztálin után nevezte el
nagy büszkén mutatta.
Elfeledte, hogyan éltünk
odafönt hármasba.
Öcsém olyan
idegen lett,
máshogyan beszélt már,
éreztem, hogy a házában
rám semmi jó nem vár.
Elmentem hát a kunyhóba,
hol régi pernye száll.
Találkoztam
azután én
sokféle népekkel,
mondtam, hogy én segítek, ha
van mit, s hogyha kell;
- aztán jött a kényszermunka,
a bűnös vezekel. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |