2025. december 14. vasárnap,
Szilárda napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A név nélküli székely balladája VI. rész
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Aznap éjjel magyarokat
gyilkoltak le Ilván;
vérgőzös és részeg aggyal
tombolt a sok román.
Mint vadkutyák, úgy vetették
maguk a nyom után.

Ölni vágytam s elrohantam
egyenest Hévízre,
a kovácshoz mentem, aki
az oroszt vezette,
mondom, meghal, és azután
pokolra száll lelke.

Családja volt, felesége,
s egy kicsi lánykája.
Csupor mellett hallgatott meg,
s meggörnyedt a válla.
A vérontást akarta ő
kerülni, hiába.

Talán össze kéne ülni
mindenki embernek,
háború sem lenne talán,
hogyha szót értenek.
„Isten adjon minden jót hát…”
Így adtam én kezet.

Megkerestem a vén örményt,
ki annyit segített;
egy mérlegbe jó búzát és
konkolyos ocsút tett.
„Látod fiam… itt a titok…
csak nézd a mérleget,

nem hazudik, s azt mutatja,
jóé a győzelem!”
…és akkor én azt gondoltam,
azt súgta az eszem:
talán éppen én leszek az
a tiszta búzaszem.

Visszaszöktem magyarhonba,
fegyvert fogni újra;
véres sárban meneteltem,
s fedezékbe bújva
néztem a sok jenki gépet:
hogy hazám bombázza.

Vesztettünk és hazamentem
hol furcsa világ várt:
felkerestem öcsémet is,
a helyi komisszárt.
Megtudtam, hogy elvitette
sógorom, Durdukást.

Lett egy fia, ukrán nőtől,
a Jóska nevet kapta;
Sztálin után nevezte el
nagy büszkén mutatta.
Elfeledte, hogyan éltünk
odafönt hármasba.

Öcsém olyan idegen lett,
máshogyan beszélt már,
éreztem, hogy a házában
rám semmi jó nem vár.
Elmentem hát a kunyhóba,
hol régi pernye száll.

Találkoztam azután én
sokféle népekkel,
mondtam, hogy én segítek, ha
van mit, s hogyha kell;
- aztán jött a kényszermunka,
 a bűnös vezekel.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007