 | | | 2025. február 9. vasárnap,
Abigél, Alex napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Versbe fonódva |   | A szemük kidülled, úgy figyelnek:
lebegsz-e már közöttük, vagy mégsem?
Egyik emlékeidben szemezget,
másik megles titkos ölelésben.
A harmadik lesz, eljön majd, s amint
vaskos, nagy akta-markába zárja,
hozzáteszi bátran azt, ami nincs:
hallatszik gémkapcsok kattogása.
Dohossá őrzött társai között
fáradt s nyög a gyűröttre olvasott.
Kettétépve lapul a polc mögött
egy régen elfelejtett s otthagyott.
Szétmálló sárga lapok s idekint,
te! Anyag, a semmivé olvadó.
Kutat, felfedez s végül rád legyint
maholnap tán egy olykor olvasó.
Esetleg karcos, gép-hideg hangon
egy utódod egyszer majd felidéz.
Kicsit mereng is rajtad. Maradjon?
Majd szégyell s riadtan körbenéz.
Rájuk borulsz? Téged ők takarnak?
Lassan te, önmagad sem tudod már.
Ki az, ki szól itt, s ki az, ki hallgat,
kiből lesz rab s kiben él a foglár?
De viszed tovább s ők is cipelnek,
s eggyé leszel valóképzeletben.
Mint párok, kik bokrok közt ölelnek,
s miként rák a testben, menthetetlen. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika