 | | | 2026. szeptember 9. szerda, Ádám napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A „zöld angyal" visszatér | |
„tovább e jelen világon, villámló karokon át, tovább a reményen, ha a Lehetetlenért is, tovább" /Nagy László: A zöld angyal/
I.
A zöld angyal visszatér. Pipacsok, talpfák, szikár ecetfák Óvó karjai ölelik át az árvuló Épületek vállait, gazdátlan síneken túl Amerre az út tovafut innen, Mindenütt, ameddig ellát a szem, Burjánzó, zöld elhagyatottság. Ez marad mindig az ember után: A hónaljig érő gyomdzsungelek Megörökölt barbarizmusa. Halad az árral, túlél, vegetál. Kórboncnoka immár, s nem ápolója E tájnak, mely életének egykor Őrzője, s megtartója volt.
II.
A zöld angyal visszatér. Az üres állomások embernélküli, Emlékező magánya csenddé oldja Suhanó szárnyait, s kertté avatja A száz éve félretolt, öreg teherkocsit, S barna deszkái közt, suhanc akácok Űzik el szuszogó, mozdonyos álmait. A némaság kelepel idefenn, míg alant A tobzódó város szűretlen zajai hörögnek Bele a ronggyá vert csend szürke szemüregeibe. A peronokon, s a még csudaképp, ép padokon Átcsap a fű-hullámverés, árad, zajlik a zöld, Nyújtóznak benne a bokrok, csobbannak a fák. Csupa zöld, lebegő áradás, zöld-glóriás Földindulás, embertelen szívdobbanás, Mind milliónyi aknarobbanás, széltől éles Zöld robajban kaszasuhogás. Zöld időben Kéklő árulás, emberszagú, sárkányszagú, Féregfej-nepper szagú reggeli gyanú Hétfej-foga zölden zárul, gondja odva Bűzhödt kátyú, lehulló éjjeli-zománc!
III.
A zöld angyal visszatér. Megrázza vállam, szívembe szisszen, Mint a vasárnapi orkán, mely rádörren A kertre. Lebontja hajléktalanok viskóit Az erdőszélen, s nem épít nékik újakat Kőbánya szívében. Fényről hazudik Naponta, s rájuk engedi janicsárjait. Tüneteket kezel, s tíz körömmel Kaparja el elfeledett veteránjait. S gazdátlanná vált hérosztemetők Vadszőlőindái kúsznak az elmálló Harangtorony kupola csontjáig, S a parttalan áradó, sárzuhatag arcú Hordák erodálják az őszülő mediterrán Májust, talaja sárguló moha, hangyasár, Vetetlen ágyakban fetrengő alkony-ideál, Ami a tegnapokból véletlen megmaradt, Az az óráját nézi csendesen, és sorára vár.
IV.
A zöld angyal visszatér, s megáll a Keletinél. S vele szemben álmodik a nyomor vedlett kabátban, Szakácskönyvvel a kezében, s azon tűnődik lapjait Forgatva éppen, hogyan is készíthetne majd egyszer Egy tál ételt egyszerűen. Előtte a pörgő káosz, Kocsival száguld város, s csak ebből áll, még Az elmúlásba se megy gyalog, míg a motor Le nem áll, s a kerék forog. Az öregember Az angyalra néz, s feláll a járda szegletén. Nyitott könyvét összecsukja, s a vedlett kabát Zsebébe dugja. Mehetünk,- mondja, s vissza Sem néz a földön heverő pár ócska rongyra. Induljunk, barátom, hosszú még a délután.
2014. május 27.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |