 | | | 2025. március 23. vasárnap, Emőke napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A „zöld angyal" visszatér | |
„tovább e jelen világon, villámló karokon át, tovább a reményen, ha a Lehetetlenért is, tovább" /Nagy László: A zöld angyal/
I.
A zöld angyal visszatér. Pipacsok, talpfák, szikár ecetfák Óvó karjai ölelik át az árvuló Épületek vállait, gazdátlan síneken túl Amerre az út tovafut innen, Mindenütt, ameddig ellát a szem, Burjánzó, zöld elhagyatottság. Ez marad mindig az ember után: A hónaljig érő gyomdzsungelek Megörökölt barbarizmusa. Halad az árral, túlél, vegetál. Kórboncnoka immár, s nem ápolója E tájnak, mely életének egykor Őrzője, s megtartója volt.
II.
A zöld angyal visszatér. Az üres állomások embernélküli, Emlékező magánya csenddé oldja Suhanó szárnyait, s kertté avatja A száz éve félretolt, öreg teherkocsit, S barna deszkái közt, suhanc akácok Űzik el szuszogó, mozdonyos álmait. A némaság kelepel idefenn, míg alant A tobzódó város szűretlen zajai hörögnek Bele a ronggyá vert csend szürke szemüregeibe. A peronokon, s a még csudaképp, ép padokon Átcsap a fű-hullámverés, árad, zajlik a zöld, Nyújtóznak benne a bokrok, csobbannak a fák. Csupa zöld, lebegő áradás, zöld-glóriás Földindulás, embertelen szívdobbanás, Mind milliónyi aknarobbanás, széltől éles Zöld robajban kaszasuhogás. Zöld időben Kéklő árulás, emberszagú, sárkányszagú, Féregfej-nepper szagú reggeli gyanú Hétfej-foga zölden zárul, gondja odva Bűzhödt kátyú, lehulló éjjeli-zománc!
III.
A zöld angyal visszatér. Megrázza vállam, szívembe szisszen, Mint a vasárnapi orkán, mely rádörren A kertre. Lebontja hajléktalanok viskóit Az erdőszélen, s nem épít nékik újakat Kőbánya szívében. Fényről hazudik Naponta, s rájuk engedi janicsárjait. Tüneteket kezel, s tíz körömmel Kaparja el elfeledett veteránjait. S gazdátlanná vált hérosztemetők Vadszőlőindái kúsznak az elmálló Harangtorony kupola csontjáig, S a parttalan áradó, sárzuhatag arcú Hordák erodálják az őszülő mediterrán Májust, talaja sárguló moha, hangyasár, Vetetlen ágyakban fetrengő alkony-ideál, Ami a tegnapokból véletlen megmaradt, Az az óráját nézi csendesen, és sorára vár.
IV.
A zöld angyal visszatér, s megáll a Keletinél. S vele szemben álmodik a nyomor vedlett kabátban, Szakácskönyvvel a kezében, s azon tűnődik lapjait Forgatva éppen, hogyan is készíthetne majd egyszer Egy tál ételt egyszerűen. Előtte a pörgő káosz, Kocsival száguld város, s csak ebből áll, még Az elmúlásba se megy gyalog, míg a motor Le nem áll, s a kerék forog. Az öregember Az angyalra néz, s feláll a járda szegletén. Nyitott könyvét összecsukja, s a vedlett kabát Zsebébe dugja. Mehetünk,- mondja, s vissza Sem néz a földön heverő pár ócska rongyra. Induljunk, barátom, hosszú még a délután.
2014. május 27.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |