 | | | 2025. szeptember 17. szerda, Zsófia napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Régi költőkre | | Jöttök a Somló felől, jöttök
fehéringesen, S az elképedt egekre,
bárányfelhőt karmol a szél. Pista karimás kalapban,
mellette László lépdel Újranőtt inain ruganyosan,
szinte szökell. Kormos és Zelk ballagnak
egymásba karolva, Mögöttük, pár kortyra
összehajolva Szilágyi, Sinka, Ratkó és
Berda, Balladát dúdolva, kulacsát
körbeadja. Mármori kövén ülve Dániel úr
beszélget Ferenccel, elpergett közülük
rég a sértett harag, S mint üde fuvallat,
hangjukat derű szövi át. János melléjük telepszik,
Sándor csendesen Pipára gyújt. Tűnődve
hallgatja őket Mihály, S könyvtárnyi magánya ott
fénylik szemében. Endre és Attila, mintha csak
éppen arra járna, Mosolyogva néznek szépen a
régi társaságra, Akárcsak Miklós, aki új
versét írja noteszába, S mint egy angyal, leszáll a
béke csendesen. Jöttök a Somló felől, jöttök fehéringesen.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |