Eső szitált és holtak énekeltek,
az ázott úton köd mászott utánam.
A gödröt néztem, félhomállyal telt meg;
és árnyak jöttek, szép sötét ruhában.
Karmolt a szél, megrázott minden bokrot,
virág didergett reszkető kezemben.
Szürkült az ég, majd vállaimra omlott,
lelket sirattam, hamvakat temettem.
![](https://scontent.fbud4-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/19642804_1722918551076166_5890840406855647487_n.jpg?oh=2167e434f1f817b73c0034dd80b0132b&oe=5AA89662)
|