Arany angyalok glóriája
csillog a távoli szárazon, szívem
ragyog. Így fénye hazám tükrére
fókuszál, mint egy világítótorony,
tovaszáll a tekintetem, pásztázza
önmagát a már csak a halovány fény
világát táncoltató vízen. Sötét
parketten az őszi fák kara játszik
könnyeden este hangszerén, s lágyan
tangót lejt az angyali fény s a kemény
kontúr. Igaz, én is lejteném, csak szállna
le ide egy ünnepélyes öltözetben,
ő, de csak is ő, kivel e pompás
éjszakán, a balatoni tangót
eltáncolván, testünk összeforr az árnyas
víztükrön, majd alámerül szép szívünk
örökkön.
2013.
|