2025. december 4. csütörtök,
Borbála, Barbara napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Valami több
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Színekkel szólt hozzám,
fénnyel,
hangtalan:
csak lelkemben égett a szó.
Érintett,
épphogy az ujja hegyével,
mint szellő,
a tarkómat csiklandozó,
s mintha hallottam volna,
hogy közülünk a falak
 a végtelen űrbe hullanak,

hol angyalok suhannak,
csillagok égnek....
s érteni véltem lényegét
valami többnek,
az egésznek.

Feküdtem némán
a gondolatok
visszhangjai alatt.
Mozdulatlan voltam,
míg bennem
a mindenség szaladt.

Kezembe kaptam
a kulcsot s a zárat
nyitni tudtam.

Beléptem:
varázslatos világok
tárultak fel nyomban.
Majd szállni kezdtem,
felhők közt forogtam,
s néztem örömmel,
meghatottan,
miképpen él  békében itt
mindegyik halottam.


Tudom, akad még,
ki bolondnak nevezne,
ki mások bajából
vagyonát szerezte,
ki már a földön mohón
vágyott égi szerepre,
de megtenne mégis bármit,
mert maradni szeretne.

Ki titkolta a tudást
és másított szavakat.
Ki szentnek nevezett
vad, gyilkos hadakat.
Ki alkut kötött,
s a törvény szövegébe
lopott vésővel
és vérrel belevéste
pontokba szedve
önnön érdekét,
s elmormolt hozzá
számtalan mesét.
Ki bátorította félni
az embert s gyermekét.
S elvárta, tagadd meg
önmagad
s hidd, úgy a jó,
ha megszabom,
mint lehetsz szabad.

Nem!- üvölti lelkem
a választ.
Mit ér, ha az ember
utat érdekből választ?

Hisz' a mindenség
csillagzatai alatt
emelhet tornyot,
építhet házat,
térdepelhet
vagy vigyázban állhat.
Kulcsolt ujjaidból
akármit formázhat,
Isten átlátja
a látszatot
és a formákat.


Tűnődve, merengve:
ki él, az Élőt
szeresse!
A szépséget
s a jóságot
ne 
feszítse keresztre!

Az igazat
ne húzza karóba!
Végtelen
örök-homokóra:
por s anyag
az űrön át…
S végül majd
talán benned
válik valóra
az, ki magának is
éppúgy,
mint másnak is
megbocsát.



Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007