 | | | 2026. április 7. kedd, Herman napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. 2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. 3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
SCH | | „Ostor
ige-habzás immár elég volt, béke
van, nyár van, ti elléphettek, vagy
vázába kerültök csendéletnek a
tévé-azúrral bélelt hazában.”
/Nagy
László: Gyászom a színészkirályért/
I.
Pántlikás szavakkal ékített májusfák dőlnek otthonaink elé. Nép-viseltes, jelmezes ünneplések nem ütnek szíven, de arcul vernek valamennyiünket, akik még reménykednének egy tiszta, őszinte szóban, megőrző, megtartó közösségi létezésben, ahol mindenki tudja, helyét és szerepét, s a másik sikerét nem koplaló irigységgel
nézi, mint akitől elvettek valamit, hanem igaz
örömmel. Erre várunk mind, azon kevesek, kik annyi
hazug ütéstől földre veretvén, megmaradánk
mégis. S élünk csendben, visszavonulva, a
lármázó, májusfa pántlikás, idegzsongító kiáltásoktól
távol; hagyva, hogy a kizökkent világ, megalomán
tébolyát magából kiüvöltse, s dögletes szeszektől
öklendezve hányjon fittyet a fennálló normarendszerekre,
és senkitől sem zavartatva zabáljon fel mindent, amit
a gépezet magától lelkesedve, naponta kifreccsent
magából, immunissá téve mindenkit a bajra, s az erkölcsi
gátak nem állnak ellent már semmilyen
támadásnak.
II.
Nap nap után e türelemre terelt tömegben
éled a félelem rőt színű varja. Károg az égen a
romlás megannyi fattya, savanyú- szőlő-képű
kurvapecér szolgáinak az ukázt kiadja, s dolgait
elrendezvén tovarebben. Kondenzcsíkok maradnak utána az átszabott hajnali égen. Gyilkos
UV-sugárzás, vagy néma zivatar szele seper át a kerten,
s a fedetlen fejekben a bizonytalanság hullámverései
feszülnek a halántékokon kéklő ereknek. Amikor
estefelé nyomába erednél a hirtelen feltámadó
csendnek, mintegy óraütésre, a semmiből előkerülnek vállból rángó, napszemüveg-homlokú, arany
ifjak s a készülő esteli idillt széttörik üres
fecsegéssel, nyafka vihogással. Aztán, ahonnan jöttek,
oda mennek vissza, az antiszociális kisdedóvó
növendékei. Füstölgő abroncs sikolt, sziréna-jaj
darabolja fel az alkonyi utcák dacoló némaságát, s
azúrkék égbolt fénylik a leengedett redőnyök
megett.
III.
Elvadult kutya vicsorog az úton, nyakörve
rojtokban lóg rajta. Megélt eddig házi koszton, és
senkit se kellett, hogy kifosszon, hiszen a jó vacsora
reménysége megvolt mindig, s nem hullott reá szégyenfolt,
gyalázat, hogy társainak ordasa, tolvaja, gyilkosa volt. Szégyent
szimatol az éjben, mely nem ad már nyugalmas falatot a kivert
kutyának. Elkullog a házak előtt, hol a jól tartott
társak mordulnak rá önhitt büszkeséggel, s láncaikon
csillan a hold.
2014-2024
 |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |