 | | | 2026. április 12. vasárnap, Gyula napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...
| |
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Júliusi ima | | Az este küszöbén üldögélve nézem, Buda fölött miként fénylenek föl egyenként a júliusi csillagok; és emlékszem, egykor, - talán több is, mint negyven éve, - Debrecenben is ez a fény-ármádia mutatta az utat, mely büszke, ifjú fénnyel a Százados utcán előttem ballagott.
Azóta hányszor halt el álom, és hányszor feketült el a lélek! De mindannyiszor szólt egy hang, jött egy szó, ami új életet lehelt, - és peregtek tovább az évek.
Sokszor féltem, remegtem, fogaim összeverődtek, mert a szép szó ecetté vált, és mocsárba fúltak a fények, - de bennem rekedten énekelt tovább a bizodalom, a hit, hogy léteznek még gondtalan, derűs napok, szépek.
Voltam gazdag, boldog is, betelt a szép akarat, - majd újra tiport a rabló ősz, és kedvem mállott, mint hitvány vakolat.
Gyakran fogtam hangom suttogóra, és simogattam áldott gyermek-fejet, örömömet most ők váltják igazra, mi eddig nem volt más, csak pőre képzelet. Anyának lenni jutalom. Amit kellett, én már elvégeztem: már csak némán nézem nagyfiam, s ha néha kell, már ő plántál lelkembe lelket. Verset is dünnyögtem olykor, öröm és bánat feleselt benne; lányom szép, zöld szemében lángolt egy-egy lágyan hajló rím kegyelme.
Vándor voltam, tág ösvényen terelve, ki naponta faggatta sorsát, ezen a bolygón vajon mit...? ...és hol keresse..? Szeretetet, hitet. Szerelmet is... Tudtam, hogy létezel valahol, van zug, békességes, és nem kértem soha mást, csak azt, Uram, hogy addig éltess, míg rálelek egy aprócska téren, hol nyári lombok árnya fröccsen karcsú, sárga templomtoronyra, gyönyörűen, zölden.
Már rádtaláltam, s a közhellyé koptatott boldogság halkan zúg föl bennem: Uram, már oly' sokszor bolyongtam vak útvesztőiden, s néha azt feleltem: "nem, sosem!", néha pedig: "...de igen, most igen...". ...de az ember, lásd, oly telhetetlen: most már azt is kérem, maradjon így minden, ahogy ma van. Együtt. Békességben.
 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |