2021. október 23. szombat,
nemzeti ünnep Gyöngyi napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A kilencedik boldogság
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Cseppenként hulló ólomízű rozsda -
romlásnak indult csend rontott a templomokra:
egy testbe forrt az elmúlás velem.
Felettem elfordult a tér - a végtelen
tükörterem torzképein megint halotti torra gyűl
(suttogja: "embernél több kering a felfohászkodó terek körül...")
a nép; az Ecce lignum crucis dallamára
versszaknyi káromlás került - tetőtlen tornyára
rettegéseimnek fakó futórózsa-ujjakkal nőtt rá a bánat:
önnön torzképem vagyok - perspektívátlan kijárat.

Látjátok testvérek, ennyi az élet:
talpalatnyi romlás, lélegző enyészet -
transsubstantiatio a dolgok metszéspontjain.
Ma "intellege ut credas" - mondom; védőszentjeim
s ti minden üdvözültek: múltat mutassatok nekem, jövőt, jelent;
Istenszülő, vajúdj ma értem is: te szent
tértelenség, jöjj! Mert én csak elporladni vágyom minden éjjel,
amint a tisztánlátás fojtó szenvedéllyel
párosul - olyankor úgy érzem, nincs már sok hátra,
s csak várok a nagy átváltozásra...

"Ízleld és lásd tehát a vénülő kereszteket" -
mondá az Úr - "Akkon ma éjjel újra elveszett"...
Szentáldozás az égő templomokban -
Feszíts meg engem önmagadra Isten: holtan
hadd hulljak Napkelet felé, lelkemnek metasztázisában
szakíts darabjaimra! Testi fénytelenség, tűnj! Lángjában
mécsesednek porrá úgy hamvadnék, égi álmodó
secundum scripturam, Uram, defende nos in proelio;
s akkor majd szenvedélyeim is reszketve szétomolnak:
boldogok a betegek - nevessetek velem, ti holtak!

Utóhang:
Látod jóbarátom,
itt ma végetérnek fájdalmaink:
a szertehulló évek felfeslő gyöngysorából -
szabadíts ki engem Isten, önmagamból

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007