 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Cavatina | | Újra este, s megint csendes, hideg teles, rossz és fáradt. De a romos falú éjek alatt hajnal gyúl, mint halk csodálat. És most jó kitárnom minden ablak korhadt szárnyát, ahogy messzi árnyak - halk kaszárnyák rendre vágott fák közt állnak, és hallgatják egy halk dörejű tüzes nyárnak feldübörgő ütegeit.
Mennyi kegyes kéjjel árad, mint egy régi éjjel, temetve a fákat, a vígan jövő fényes Holnap, - s bár már szólnak az éjszaka hangjai -, most még várat, hiába ott messze ugatnak a gyárak, kivert kutyák minden esten, s én, ki mindig csak kerestem és vártam, hogy jöjjön rám az álom, most zajosan vergődöm a sikátoros szobákon.
Hová tűnnek el az őszök? A mustillatú régi udvar? Az egykoron még tarka rét? Most koszos szél, mi rugdal, lombot, bokrot, s elhordja a vén tölgy levelét, a régi szerelmeket, miket százezer év majdan lehűt, a puhát, fényest, a gyermekséges lágy énekűt. Mindent, ami ma is hív ott, a rozsdás kapukra túl, mindent, ami egykor boldogított, s ma is éget, s jobban feldúl, mint egy Chopin-nocktürn, vagy egy halk imájú szentséges dal, vagy az alkony ablakain arany húrú szerenáddal ellobbanó kopott nap, miután a táj is síri hallgatag. Vagy a téli szél, mely sáros földet hóval szán, az öreg esti múlást, mit oly jó nézni egy korhadt és vén verandán.
Komorrá tett minden szándék, rossz fájás lett rajtam homlok és halánték. És ha van, hát vagyok én az elhanyatló emlékeim zsibbadó haragja, és ma minden szómat minden gyáva ösztön elharapja. Nézem immár ahogy átég, e csendes, pompás őszi játék, és e beteg szíven, még szelíden felnyitom az eget, honnan felremeg a léten túli lét, s egy hamvas bokor vörös bogyók ezreivel takarja ki sebes szívét.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |