2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Magyar rapszódia
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Borrá dúsul a szőlő,
Ősz parancsa, szent ige.
Áldott tőkék feslett fáján
arannyá olvad a venyige.
Napot sodor a fakó szél,
rőten ég az égnek szíve,
majd sebbé sápad,
mint varban a vér,
mint a gyászos asszony,
ki elvetél.

Távolabb a ház mögött
a hosszú udvarokon át
lepedők lengedeznek,
mint konccá szakadt vitorlák.
És a koszos falak felett
szél rángat még fehér inget,
ahogy imáink a kétségeinket.


Arányszálú esőktől
a völgyek szája megtelik,
s a lombokat újrakeresztelik
a püspökkalapszínű alkonyok;
fényük, lángjuk
szentségkrizma,
s egyberándul a hanyatló világ
összes izma.

Bor rezeg a pohárban,
mint alkonyat a tavon,
s tovaszálldos hallgatagon,
minden, ami fény volt;
tornyok, utcák, romos ház,
súlyos vihar harsonáz
az egek alatt
ahogy kihunytak a lámpák,
és sötétté lett minden szoba;
vörös tűzzé izzott
az őszi szélnek ostroma

Emitt a város,
kémények százaival,
mint ormányos
vadak iszonyú hada,
füsttel és üszökkel
ölne és áldana,
ha papja lenne
a gyors halálnak.
De itt közönnyel hal a világ,
nemzetek hullnak,
mit kivág
a markos indulat.

Gyárudvarok előtt
szürkén nyúlik a palánk,
rajta a falánk
enyészet
nyálán tenyész a moha.
Ködbe nyúló lábaival
rugdossa a napot tova
az este és az éj;
s alattuk inog
a téglafalmeredély.

Erre csak a vadszőlő terem,
és a kérges-mohó inda,
ahogyan a napfény rajtuk ringva
átragyog, mint az értelem
a szavakon.


A kopár szelek
esők nyálát idehordták,
s alattuk már szürke bordák
ámulatán
acéltorony inog,
s mint temetetlen beduinok
hevertek a gépek gyárudvarok
sápadt homokján.

Én nem érthetem,
hogy miféle emberek éltek erre,
nyíltak s múltak
halálra és szerelemre,
hol ezernyi ház hályogos szemeit
ezer reggel törte,
hogy e tájnak
bús-szent népe
miként szállt a feledésbe,
hogyan dőlt e koldushátú földnek,
hol ma már csak a
kulcslyukak leskelődnek,
a rozzant ajtók üszkös falán,
és száz év múlva talán
új enyészet
nyiladozik rajtuk.

Messze dübög el a vonat,
s már a hajnal nyitogatja
ablakomat.
Ez itt a város vége,
a ránccá szépült földek
tenyerébe,
hova beleszorult ember és az állat;
az esők itt is aranyszálak,
hol csak a vadszőlő terem,
s a megbolydult értelem
építi a tájat.
Hol csend van, est és éjjel,
s csak a falak nyúltak
árnyékos mély meredéllyel.
Ott szunnyad a népem
gyárszagú álmok alá vetve,
nagy-szép álmos kegyelembe,
mint lassan hűlő tetem.

Így nyúlik el holtan
az én nemzetem.

                              

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007