 | | | 2025. február 9. vasárnap, Abigél, Alex napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Időtörés | | Láztalan éjbe csal át az igétlen idők hajadonja, tépi sziromlevelét még gondolatokban a múlt, pénz üti némák markát, s vágyaim? íme! kioltva fekszenek ágyam alatt már. Mit tegyek? Így alakult...
Hajnali színtelen órák reszketeg ülnek a porra, s foszlik a végtelen ínyén holtan az éjkoszorú, krákog a reggel a vécén - szükség léptet a sorba - s hadhoz csatlakozottként ünnepel engem a bú.
|
| | | Pete László Miklós [méltatás] érkezett: 2009.01.24. 19:43:05 (mindenki olvashatja) Hexameter-ügyben baráti vitát indítanék. Emlékezzetek csak Petőfi álarcos versére:
"Játszik öreg Földünk Fiatal sugarával a Napnak, Pajkos enyelgés közt Egymásnak csókokat adnak."
István leoninusának azonban ehhez képest igen sok többletértéke van, hiszen a Művéből hiányzik minden keresettség.
Sorról sorra tudnám idézni a remekbe tömörített plasztikus és meghökkentő képeket.
A végén a vers a rejtett pátosztól eljut a leplezetlen öniróniáig.
Ha részletesen akarnám vizsgálni: mi minden jelentést tömörít csupán az első két sor?
Vagy ez a remek sor a végén:
"s foszlik a végtelen ínyén holtan az éjkoszorú,"
Micsoda kép!
Ha Németh G. Béla professzor még élne, valószínűleg azt mondaná: a vers látszólag lebontja a lírában óhatatlanul rejtőző epikumot - hogy a belső dimenziókban építse újjá.
István, gratulálok! A versed nagy élmény!
| | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |