A fények ugrálnak kicsit,
majd csendben surrannak tovább,
a kékek szürkévé merednek,
gombafonállal töltik a szobát,

kemenceszájnyi sötét
tátong a bejárat mögött,
lassan kúsznak a küszöbre
vászonra pamacsolt ködök,

macskadorombbal muzsikál a tűz,
régi nagy máglyákról regél,
eres kezemen botlik a szemem,
ráncos bőrredőkre égni visszatér,

az elsercent mondatok után
még pattog fülemben a csend,
próbálom feltörni a percet,
mely egy poros láda mélyén
örökre megpihent.