2025. január 14. kedd,
Bódog napja.
Kalendárium

Hej emberek! Markomban sűrű
 fekete vérrel telt kupa!
 Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
 világgá űzött árva kobzos
 utolsó Koppány-unoka!
 Borra nem telt. Így hát kupámat
...

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

...

Weöres Sándor: Újévi jókívánságok

Pulyka melle, malac körme
   liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
   az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt*,
   tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
   télre jó bakancsot.
Tavaszra sok rigófüttyöt,
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 

Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...

Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

...

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egykoron
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Cs.-nak

                        

Egykoron

Angyalok jártak nálam

öleltek, ölelték vállam,

de ma, mint a fagyott korom,

úgy ül falamon

a sötétség.

S hiába látom

aggott fák fekete húsát,

s polcomon guggolnak

feszes keblű múzsák.

Hiába ölelik szikkadt

rögök a búzát

földem alatt;

elveszett a múltam,

s csak a múltnak vágya maradt.

 

Ma csak egy Angyalra vágyom,

éjbe hajló esteken

görnyedve az ágyon,

gyűrött ruhámban kopottan,

s keresem messze,

de ablakom hiába nyitottam,

hiába liheg

a függöny,

hogy arcomba szálljon ódon szaga,

hiába vicsorog

az éjszaka,

üres ott  minden,

csak a hajnal

villan rám szelíden,

s átoson

a végtelen fasoron,

majd a hegyek fölött kel,

s homlokomra dől

kivérzett szemekkel.

 

Régen

csak féltem,

s hiába voltak értem

oly sokak,

ma csak halottak;

egykoron adtak,

mára megtagadtak.

 

Bárhogy jöttem,

mindég későn,

magamat veszejtve

magamat emésztőn,

egyre több  a ráncom,

annyiszor vezettek annyi láncon,

mégsem lettem költő,

pedig annak látszom.

Úgy nőttem én

mint kacs a tőre,

s már ezer éve senki

nem vett ölbe.

Így igéz meg ma is minden,

halk ámulat, beteg ábránd,

s úgy villan az asztalon

mint ott felejtett konyhakés

s tenyeremben nem virágzik

ölelés.

 

Ma az vagyok,

ki mindig retten,

pedig hősnek születtem.

Rossz században, későn,

tollá rohadt a vésőm,

így korhad el bennem

ezer szobor, szent alak,

csak a szavak bántanak,

s bár temetőn is

van nevemmel

tucat halom,-

elenyésző sokadalom, -

megválasztom, ki temet,

mert van rá okom

kiontani szívemet!

                                     

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007