2021. szeptember 23. csütörtök,
Tekla napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Joseph Freiherr von Eichendorff: Elmúlt
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Azt a fát már rég nem találom,
mely árnyékot itt vetett,
s virágzott, miként ifjúságom
a fényben fürdő táj felett.

Az erdő sem óvja úgy léptem
a lankás hegyoldalon,
mint mikor Tőle a fák közé értem
s szívből dicsérte szépségét  dalom.

A völgy kiszáradt s a rét halott,
nyomát sem látni őznek,
s hol ezerszer lestünk csillagot,
most árnyak kergetőznek.

Fák, völgy s a zöldellő lombos erdő,
mögötted ifjúság marad.
S te, mint öreg, búsan merengő,
látod elmúlni önmagad.

 

                                                           
                                                          Vorbei
                                                     
                                 Das ist der alte Baum nicht mehr,
                                 Der damals hier gestanden,
                                 Auf dem ich gesessen im Blütenmeer
                                 Über den sonnigen Landen.
                                 
                                 Das ist der Wald nicht mehr, der sacht
                                 Vom Berge rauschte nieder,
                                 Wenn ich vom Liebchen ritt bei Nacht,
                                 Das Herz voll neuer Lieder.
                                 
                                 Das ist nicht mehr das tiefe Tal
                                 Mit den grasenden Rehen,
                                 In das wir nachts vieltausendmal
                                 Zusammen hinausgesehen. –
                                 
                                 Es ist der Baum noch, Tal und Wald,
                                 Die Welt ist jung geblieben,
                                 Du aber wurdest seitdem alt,
                                 Vorbei ist das schöne Lieben.
 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007