 | | | 2026. május 7. csütörtök,
Gizella napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Üzen az Isten |   | Kávéval élénkített fejjel beszélgettem vendégemmel. A választásokat elemeztük, az ország jövőjén töprengtünk. Majd barátom régi témánkra terelte a szót.
- Mielőtt folytatnánk múltkori beszélgetésünket, amelyben Balogh János ökológus következnék, hadd kérdezzek. Az ember, akár iskolázatlan, akár tudományokban gazdag, keresi az élet célját. Vergődve keresi. Mondd, segít ebben Isten? Vagy hallgat?
- Kérdésed eszmecserénket vezeti föl. Hiszen éppen ezért idézem most Balogh János Kossuth díjas, a föld minden részén elismert tudósunkat, hogy kérdésedre válaszoljak. Hallgasd csak mire hívja fel a figyelmet: “A XX. század embere rádióteleszkópok ezreit irányítja az Univerzum felé, hogy a földön kívüli Értelemtől üzenetet kapjon. (Azt az üzenetet, mely évezredek óta ott van a kezében, éppen most készül eldobni.) Új üzenetet vár, pedig az üzenet kódolva volt matematikailag. Ott volt a bioszférában, a kőszénkorszakban, a páfrányerdőkben. Csakhogy a civilizációnak bitorlói nem elolvasni, hanem elégetni szokták a könyveket.”
- Elmondanád érthetőbben?
- Igen. A “földgyógyász” tudós arra hívja fel a figyelmet, hogy a Teremtő az anyagvilágba beleteremtette üzenetét. Azokat felismerni és megtartani kell, és akkor az Élet a földön nem betegszik meg, hanem virul, fejlődik. Ám a matematikailag pontosan működő törvényeket az ember semmibe veszi: kiírtja az erdőket, szennyezi a tengereket, szemetet szór az űrbe… Hiábavaló üzenetet várni az űrből. A mindenségben lévő törvényeket, az isteni üzenetet kell megtartani, hiszen az megadja az egysejtűtől az emberig az élőnek célját.
- Jó, jó, de elég néma ez az üzenet, sőt oly rejtett, hogy kevesen ismerik fel.
- Lehet, de zoológusunk arra is felhívja figyelmünket, hogy évezredek óta itt van, és “hangosabban” szól Isten üzenete a Bibliában. (A könyv, amelyet oly sokan szeretnének elégetni.)
- Van nekem is, ritkán veszem a kezembe.
- Pedig már az elején olvashatnád üzenetét, amellyel világosan megfogalmazza az emberiség célját. Isten, amikor saját képére férfinak és nőnek megteremtette az embert, így szólt hozzájuk: “Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.” (Ter 1,2 )
Legyetek termékenyek: szerelmes szeretetben ölelje a férfi asszonyát, a nő férjét, és adjanak életet… Van ennél alapvetőbb célja az embernek: életet adni, a Teremtőnek a teremtésben társa lenni?! Vonjátok uralmatok alá a földet: az ember munkája által szülessék kultúra, civilizáció, technika. akár alkotó, akár alakító az ember mindennapi munkája, az nem csupán feladat, hanem cél.
Az anyaság, az apaság nem szűkülhet le a biológiai életre. Szükség van “lelki anyaságra”. A társadalomban akkor nem lesz árva senki, ha nő lelki anyaként szeretetet sugároz. Uralkodás a természeten akkor nem lesz zsarnoki kizsákmányolás, ha a férfi “szellemi atyaként” éli meg hivatását, apai gondoskodással viszonyul a világhoz.
- Értem, értem… Tehát Isten nem hallgat… Én téged hallgatnálak tovább, de sietek a vonathoz. Hetekig gyermekeimnél leszek.
- Érezd jól magad! Beszélgetésünk témája folytatódik a Ceglédi Panorámában. Küldök neked egy-egy példányt.
- Köszönöm. Várom “leveleidet”!
Most baráti öleléssel köszöntünk el egymástól. Néhány lépésnyire, a saroktól visszafordult, “a folyóiratok mellett elviszem magammal a Bibliát is!” – kiáltotta. Magam pedig visszamentem a szobámba, hallgatni akartam újra az Istent… Kinyitottam a Szentírást…
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. április 22-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika