 | | | 2026. július 9. csütörtök, Lukrécia napja. Kalendárium |  
Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. ...
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének. Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben. ... | | "Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek. ...
| | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott, két kart fűzve egymásba sejtek ollykor egy hajnallott fényt az elkábulásba. Ugyan mi az? El-elfoszlik előlle a semmi ó leple; s ha nézem, széjtoszlik ...
| | Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő magyar fordításait olvashatjuk. Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Üzen az Isten | | Kávéval élénkített fejjel beszélgettem vendégemmel. A választásokat elemeztük, az ország jövőjén töprengtünk. Majd barátom régi témánkra terelte a szót.
- Mielőtt folytatnánk múltkori beszélgetésünket, amelyben Balogh János ökológus következnék, hadd kérdezzek. Az ember, akár iskolázatlan, akár tudományokban gazdag, keresi az élet célját. Vergődve keresi. Mondd, segít ebben Isten? Vagy hallgat?
- Kérdésed eszmecserénket vezeti föl. Hiszen éppen ezért idézem most Balogh János Kossuth díjas, a föld minden részén elismert tudósunkat, hogy kérdésedre válaszoljak. Hallgasd csak mire hívja fel a figyelmet: “A XX. század embere rádióteleszkópok ezreit irányítja az Univerzum felé, hogy a földön kívüli Értelemtől üzenetet kapjon. (Azt az üzenetet, mely évezredek óta ott van a kezében, éppen most készül eldobni.) Új üzenetet vár, pedig az üzenet kódolva volt matematikailag. Ott volt a bioszférában, a kőszénkorszakban, a páfrányerdőkben. Csakhogy a civilizációnak bitorlói nem elolvasni, hanem elégetni szokták a könyveket.”
- Elmondanád érthetőbben?
- Igen. A “földgyógyász” tudós arra hívja fel a figyelmet, hogy a Teremtő az anyagvilágba beleteremtette üzenetét. Azokat felismerni és megtartani kell, és akkor az Élet a földön nem betegszik meg, hanem virul, fejlődik. Ám a matematikailag pontosan működő törvényeket az ember semmibe veszi: kiírtja az erdőket, szennyezi a tengereket, szemetet szór az űrbe… Hiábavaló üzenetet várni az űrből. A mindenségben lévő törvényeket, az isteni üzenetet kell megtartani, hiszen az megadja az egysejtűtől az emberig az élőnek célját.
- Jó, jó, de elég néma ez az üzenet, sőt oly rejtett, hogy kevesen ismerik fel.
- Lehet, de zoológusunk arra is felhívja figyelmünket, hogy évezredek óta itt van, és “hangosabban” szól Isten üzenete a Bibliában. (A könyv, amelyet oly sokan szeretnének elégetni.)
- Van nekem is, ritkán veszem a kezembe.
- Pedig már az elején olvashatnád üzenetét, amellyel világosan megfogalmazza az emberiség célját. Isten, amikor saját képére férfinak és nőnek megteremtette az embert, így szólt hozzájuk: “Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.” (Ter 1,2 )
Legyetek termékenyek: szerelmes szeretetben ölelje a férfi asszonyát, a nő férjét, és adjanak életet… Van ennél alapvetőbb célja az embernek: életet adni, a Teremtőnek a teremtésben társa lenni?! Vonjátok uralmatok alá a földet: az ember munkája által szülessék kultúra, civilizáció, technika. akár alkotó, akár alakító az ember mindennapi munkája, az nem csupán feladat, hanem cél.
Az anyaság, az apaság nem szűkülhet le a biológiai életre. Szükség van “lelki anyaságra”. A társadalomban akkor nem lesz árva senki, ha nő lelki anyaként szeretetet sugároz. Uralkodás a természeten akkor nem lesz zsarnoki kizsákmányolás, ha a férfi “szellemi atyaként” éli meg hivatását, apai gondoskodással viszonyul a világhoz.
- Értem, értem… Tehát Isten nem hallgat… Én téged hallgatnálak tovább, de sietek a vonathoz. Hetekig gyermekeimnél leszek.
- Érezd jól magad! Beszélgetésünk témája folytatódik a Ceglédi Panorámában. Küldök neked egy-egy példányt.
- Köszönöm. Várom “leveleidet”!
Most baráti öleléssel köszöntünk el egymástól. Néhány lépésnyire, a saroktól visszafordult, “a folyóiratok mellett elviszem magammal a Bibliát is!” – kiáltotta. Magam pedig visszamentem a szobámba, hallgatni akartam újra az Istent… Kinyitottam a Szentírást…
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. április 22-i számában.)

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |