2021. december 8. szerda,
Mária napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A liftkezelő
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
 
Liftet kezel az Intézetben. Gyakran járok oda. 
- A negyedik emeletre, kérem. 
Mások az elsőre, harmadikra. Mennyiféle ember... Betegek és kísérőjük. Ő türelmes. Figyelmen kívül hagyja a megjegyzéseket: "Mit késlekedik? Induljunk már!" 
Fél karja hiányzik. Lába is sérült lehet. Ül és mosolyogva teljesíti a kéréseket, soha nem felejtve, ki, hányadik emeletre akar menni. Figyelem. Nem először. Mennyi emberiesség van a szolgálatában...
Még nem láttam, de sejtem, némelyik utas honorálja munkáját. Lelkiismeretem zavarba jön. Belépéskor köszönök, kilépéskor megköszönöm szolgálatát. Az orvosoknak, asszisztenseknek olykor könyveim egyikét ajándékozom. Neki? Miért ne?! - mondom. 
Ma rászántam magam.
Kijövök az orvostól. Tábla függ a lift ajtaján: "Nem üzemel." 
Kár, akkor nem találkozom vele. Valaki hozzám szól: "A szolgálati lift üzemel, tessék csak használni." 
Használom. Kilépek a földszinten. A portaszoba ajtajában ül. Most munkanélküli. Bátorságot veszek és eléje lépek.
- Egy kis szünet? - mondom.
- Igen, de jobb szeretem, ha minden megy a maga rendjén.
- Szeretném megajándékozni egy könyvvel.
Furcsán néz rám. Meglepi. Zavarban van, nem érti.
- Ön mindig udvarias, figyelmes, emberséges, engedje meg, hogy most megköszönjem.
- Kérem...
- Ez a könyvecske igazságról, jóságról, szépségről szól. Tömör mondatok, aforizmák. És szól a hit, remény, szeretet nyelvén. Árulja el a nevét, hogy dedikáljam a könyvet.
Zavartan mosolyog. Írom a nevét.
- Tessék.
- Köszönöm.
Közben a szemébe nézek, tekintetem a nyakához téved, látom a nyakláncát. Feszület függ rajta...
- Úgy látom, nem lesz idegen a könyvem...
- Nem, nem - és mosolyog. 
Értjük egymást.
Kezet fogtunk. Először. E találkozás napom Napja.
Úgy indulok haza, mint aki nem beteg. Kutyabajom sincsen.

 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007