 | | | 2026. április 8. szerda,
Dénes napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
...
| | 
Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | | 
ÉMILE ZOLA
(1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | |  Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Tormay Cécile látnok volt |   | 
Száznegyvenegy éve, 1875. október 8-án született Tormay Cécile. Egykönyvű író. Ez persze képtelenségnek tűnik. Mégsem az. Mert ha csak egy könyvet ír, a „Bujdosó könyv"-et, már akkor is örök hálára kötelezi olvasóját.
Lélegzetelállító műről van szó. Igaza volt egyik néhai méltatójának, Galambos Gruber Ferencnek:
„A gyászkorszak főszereplőiről pár szóval is olyan találó képet rajzol, hogy azon a történelemtudomány sem fog majd találni revideálni valót."
(Katolikus Szemle, 1940. augusztus. 296. old.)
Szokás mondani, hogy egy korszak hiteles értékeléséhez kellő „történelmi távlat" szükséges. Az események gyors rögzítése óhatatlanul is személyes ítéletet, elfogultságot, részrehajlást eredményez. Ez lehet persze nagyon sok esetben igaz, csakhogy a Bujdosó könyv esetében mégsem az. Olyan világot rögzít benne ugyanis Tormay, ami 1919-ben százharminchárom napnál nem tartott tovább, ámde 1945-től oly hosszú időn át ismét beköszöntött és évtizedeken át uralkodott – ráadásul máig kihatóan.
Ha valaki a két világháború között az akkori Szovjet-Oroszországról olvasott, óhatatlanul is mintha a Bujdosó könyvet lapozta volna, amelyből megtudhatta: az 1919-es magyarországi kommunizmus képviselői hajszálpontosan ugyanúgy viselkedtek, mint aztán Oroszország új „urai". Nem is annyira a gazdaság, kereskedelem, ipar, hanem ezerszer inkább az emberei lelkek tönkretétele, az embermilliók mentális megtörése volt az, ami démonikussá tette a kremli „új időszámítás"-t követő uralmat.
Csupán egy példa erre. André Hoornaert belga újságíró beszámolójában olvassuk:
„Egy fiatal katolikus leány kihallgatása folyik. Azt akarják tőle megtudni, hol vannak bizonyos papok, mit csinálnak és mit mondanak? Kijelenti, hogy nem tud semmit. A kihallgatás tovább folyik szép, lassú türelemmel. Nincs fenyegetés, nincs direkt kínzás. Csak kihallgatás. Mikor a vizsgálóbíró elfárad, folytatja a másik, de a kihallgatás, a kérdések özöne egy percre sem szakad meg. Közben természetesen a fiatal leány nem kap sem enni, sem inni és nem is alhatik. A kihallgatás már 108 óra hosszat tart. És ekkor mézédesen mondja neki az egyik kihallgató bíró „Nem akar öngyilkos lenni?" „Igen!" – kiáltja a szerencsétlen leány. Természetesen ez a méltatlan komédiának csak a kezdete. Hiszen semmiesetre sem engedték meg volna neki az öngyilkosságot, amelyből különben sem lett volna semmi hasznuk. Csak abba a lelkiállapotba akarták hozni a fiatal leányt, hogy ellentétbe kerüljön katolikus meggyőződésével. De a pillanatnyi elernyedés elmúlt és a fiatal leány szembenézve kínzójával így szól: „Nem, ehhez nincsen jogom. De ti megölhettek engem és meglátjátok, hogy mosolyogva fogok meghalni." Senki Istenen kívül, de én azt hiszem, hogy ő most ott sétál a magasban, abban a rózsás kertben, melyet Kis Szent Teréz művel a Szent szűz számára."
(Magyar Kultúra. 1937. július 5-20. 14. old.)
Mondhatnók, Tormay Cécile látnok volt. Ő már 1918-ban előre tudta, milyen világ várható ott, ahol a kommunizmus csak egy kicsit is fészket rak. Nem véletlen hát, hogy a kommunista rendszer mai örökösei is annyira rettegnek e könyvtől. A Bujdosó könyv ugyanis felfedi, hogy a kommunizmus 1. eredendően természetellenes, démoni, ezért megreformálhatatlan, 2. aki megpróbál vele kiegyezni, azt képviselői maguk fogják megsemmisíteni, és 3. csak ott tud megtelepedni, ahol súlyos, megoldatlan társadalmi-szociális problémák uralkodtak el.
Csak kívánnunk lehet, hogy a Bujdosó könyv legyen ott minden magyar kezében.
Hunhír - a Szerző engedélyével |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika