 | | | 2026. május 6. szerda,
Ivett, Frida napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Tormay Cécile látnok volt |   | 
Száznegyvenegy éve, 1875. október 8-án született Tormay Cécile. Egykönyvű író. Ez persze képtelenségnek tűnik. Mégsem az. Mert ha csak egy könyvet ír, a „Bujdosó könyv"-et, már akkor is örök hálára kötelezi olvasóját.
Lélegzetelállító műről van szó. Igaza volt egyik néhai méltatójának, Galambos Gruber Ferencnek:
„A gyászkorszak főszereplőiről pár szóval is olyan találó képet rajzol, hogy azon a történelemtudomány sem fog majd találni revideálni valót."
(Katolikus Szemle, 1940. augusztus. 296. old.)
Szokás mondani, hogy egy korszak hiteles értékeléséhez kellő „történelmi távlat" szükséges. Az események gyors rögzítése óhatatlanul is személyes ítéletet, elfogultságot, részrehajlást eredményez. Ez lehet persze nagyon sok esetben igaz, csakhogy a Bujdosó könyv esetében mégsem az. Olyan világot rögzít benne ugyanis Tormay, ami 1919-ben százharminchárom napnál nem tartott tovább, ámde 1945-től oly hosszú időn át ismét beköszöntött és évtizedeken át uralkodott – ráadásul máig kihatóan.
Ha valaki a két világháború között az akkori Szovjet-Oroszországról olvasott, óhatatlanul is mintha a Bujdosó könyvet lapozta volna, amelyből megtudhatta: az 1919-es magyarországi kommunizmus képviselői hajszálpontosan ugyanúgy viselkedtek, mint aztán Oroszország új „urai". Nem is annyira a gazdaság, kereskedelem, ipar, hanem ezerszer inkább az emberei lelkek tönkretétele, az embermilliók mentális megtörése volt az, ami démonikussá tette a kremli „új időszámítás"-t követő uralmat.
Csupán egy példa erre. André Hoornaert belga újságíró beszámolójában olvassuk:
„Egy fiatal katolikus leány kihallgatása folyik. Azt akarják tőle megtudni, hol vannak bizonyos papok, mit csinálnak és mit mondanak? Kijelenti, hogy nem tud semmit. A kihallgatás tovább folyik szép, lassú türelemmel. Nincs fenyegetés, nincs direkt kínzás. Csak kihallgatás. Mikor a vizsgálóbíró elfárad, folytatja a másik, de a kihallgatás, a kérdések özöne egy percre sem szakad meg. Közben természetesen a fiatal leány nem kap sem enni, sem inni és nem is alhatik. A kihallgatás már 108 óra hosszat tart. És ekkor mézédesen mondja neki az egyik kihallgató bíró „Nem akar öngyilkos lenni?" „Igen!" – kiáltja a szerencsétlen leány. Természetesen ez a méltatlan komédiának csak a kezdete. Hiszen semmiesetre sem engedték meg volna neki az öngyilkosságot, amelyből különben sem lett volna semmi hasznuk. Csak abba a lelkiállapotba akarták hozni a fiatal leányt, hogy ellentétbe kerüljön katolikus meggyőződésével. De a pillanatnyi elernyedés elmúlt és a fiatal leány szembenézve kínzójával így szól: „Nem, ehhez nincsen jogom. De ti megölhettek engem és meglátjátok, hogy mosolyogva fogok meghalni." Senki Istenen kívül, de én azt hiszem, hogy ő most ott sétál a magasban, abban a rózsás kertben, melyet Kis Szent Teréz művel a Szent szűz számára."
(Magyar Kultúra. 1937. július 5-20. 14. old.)
Mondhatnók, Tormay Cécile látnok volt. Ő már 1918-ban előre tudta, milyen világ várható ott, ahol a kommunizmus csak egy kicsit is fészket rak. Nem véletlen hát, hogy a kommunista rendszer mai örökösei is annyira rettegnek e könyvtől. A Bujdosó könyv ugyanis felfedi, hogy a kommunizmus 1. eredendően természetellenes, démoni, ezért megreformálhatatlan, 2. aki megpróbál vele kiegyezni, azt képviselői maguk fogják megsemmisíteni, és 3. csak ott tud megtelepedni, ahol súlyos, megoldatlan társadalmi-szociális problémák uralkodtak el.
Csak kívánnunk lehet, hogy a Bujdosó könyv legyen ott minden magyar kezében.
Hunhír - a Szerző engedélyével |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika