2025. február 16. vasárnap,
Julianna, Lilla napja.
Kalendárium

Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine's Day...

Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Tormay Cécile látnok volt
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 

Száznegyvenegy éve, 1875. október 8-án született Tormay Cécile. Egykönyvű író. Ez persze képtelenségnek tűnik. Mégsem az. Mert ha csak egy könyvet ír, a „Bujdosó könyv"-et, már akkor is örök hálára kötelezi olvasóját.

Lélegzetelállító műről van szó. Igaza volt egyik néhai méltatójának, Galambos Gruber Ferencnek:

„A gyászkorszak főszereplőiről pár szóval is olyan találó képet rajzol, hogy azon a történelemtudomány sem fog majd találni revideálni valót."

(Katolikus Szemle, 1940. augusztus. 296. old.)

Szokás mondani, hogy egy korszak hiteles értékeléséhez kellő „történelmi távlat" szükséges. Az események gyors rögzítése óhatatlanul is személyes ítéletet, elfogultságot, részrehajlást eredményez. Ez lehet persze nagyon sok esetben igaz, csakhogy a Bujdosó könyv esetében mégsem az. Olyan világot rögzít benne ugyanis Tormay, ami 1919-ben százharminchárom napnál nem tartott tovább, ámde 1945-től oly hosszú időn át ismét beköszöntött és évtizedeken át uralkodott – ráadásul máig kihatóan.

Ha valaki a két világháború között az akkori Szovjet-Oroszországról olvasott, óhatatlanul is mintha a Bujdosó könyvet lapozta volna, amelyből megtudhatta: az 1919-es magyarországi kommunizmus képviselői hajszálpontosan ugyanúgy viselkedtek, mint aztán Oroszország új „urai". Nem is annyira a gazdaság, kereskedelem, ipar, hanem ezerszer inkább az emberei lelkek tönkretétele, az embermilliók mentális megtörése volt az, ami démonikussá tette a kremli „új időszámítás"-t követő uralmat.

Csupán egy példa erre. André Hoornaert belga újságíró beszámolójában olvassuk:

„Egy fiatal katolikus leány kihallgatása folyik. Azt akarják tőle megtudni, hol vannak bizonyos papok, mit csinálnak és mit mondanak? Kijelenti, hogy nem tud semmit. A kihallgatás tovább folyik szép, lassú türelemmel. Nincs fenyegetés, nincs direkt kínzás. Csak kihallgatás. Mikor a vizsgálóbíró elfárad, folytatja a másik, de a kihallgatás, a kérdések özöne egy percre sem szakad meg. Közben természetesen a fiatal leány nem kap sem enni, sem inni és nem is alhatik. A kihallgatás már 108 óra hosszat tart. És ekkor mézédesen mondja neki az egyik kihallgató bíró „Nem akar öngyilkos lenni?" „Igen!" – kiáltja a szerencsétlen leány. Természetesen ez a méltatlan komédiának csak a kezdete. Hiszen semmiesetre sem engedték meg volna neki az öngyilkosságot, amelyből különben sem lett volna semmi hasznuk. Csak abba a lelkiállapotba akarták hozni a fiatal leányt, hogy ellentétbe kerüljön katolikus meggyőződésével. De a pillanatnyi elernyedés elmúlt és a fiatal leány szembenézve kínzójával így szól: „Nem, ehhez nincsen jogom. De ti megölhettek engem és meglátjátok, hogy mosolyogva fogok meghalni." Senki Istenen kívül, de én azt hiszem, hogy ő most ott sétál a magasban, abban a rózsás kertben, melyet Kis Szent Teréz művel a Szent szűz számára."

(Magyar Kultúra. 1937. július 5-20. 14. old.)

Mondhatnók, Tormay Cécile látnok volt. Ő már 1918-ban előre tudta, milyen világ várható ott, ahol a kommunizmus csak egy kicsit is fészket rak. Nem véletlen hát, hogy a kommunista rendszer mai örökösei is annyira rettegnek e könyvtől. A Bujdosó könyv ugyanis felfedi, hogy a kommunizmus 1. eredendően természetellenes, démoni, ezért megreformálhatatlan, 2. aki megpróbál vele kiegyezni, azt képviselői maguk fogják megsemmisíteni, és 3. csak ott tud megtelepedni, ahol súlyos, megoldatlan társadalmi-szociális problémák uralkodtak el.

Csak kívánnunk lehet, hogy a Bujdosó könyv legyen ott minden magyar kezében.

 

Hunhír - a Szerző engedélyével

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007