2025. november 16. vasárnap,
Ödön napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nemrég Koltay Gábor elmondta, gyermekkorában csodálkozott, milyen keveset hall még otthon is történelmünk fehér foltjairól. Ennek okát tudakolva hamar megkapta a feleletet otthon: „Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"

Közeleg 1956 hatvanadik évfordulója. Hányan és hányan vannak olyan ötvenhatosok, akikről szinte nem vagy alig esik szó! Vajon miért nem lehet hallani egy Végvári Vazul ferences atyáról, aki maga is fegyveresen harcolt akkor, sőt a Budai Vár parancsnoka is volt? Vagy Földváry-Boér Elemérről, aki az egyik legkorábban (huszonhat évesen) elhunyt hőse volt a szabadságharcnak? Vagy Pákh Tiborról, aki tizennégy évet töltött a kommunizmus börtöneiben (1957-től 1971-ig), és akinek kiszabadulása után is csak tovább folytatódott az üldözése?

A sor persze folytatható. Ha visszagondolok eddigi életemre, hányszor találkoztam olyan, önmagukat nemzetinek-kereszténynek mondó, jóval előttem járt értelmiségiekkel, akik Koltay Gábor – pontosabban édesapjának – idézett mondatát juttatták eszükbe hallgatásukkal. Hányszor hallottam, amikor nevekre kérdeztem rá: „Igen, ő is... De erről inkább ne beszéljünk."

A költő által megénekelt „fortélyos félelem" úgy tűnik, még ma is ott van zsigereinkben éppúgy, mint Trianon. Annak idején Tormay Cécile arról írt, hogy Trianon ott van mindig mindenben. A történelmi gúzsba kötöttség, a sarokba szorítottság, a kisebbségbe taszítás mementójaként.

Kíváncsi vagyok, hogy nemsokára, 1956 ötvenedik évfordulóján is ez lesz-e a helyzet? Még egy emblematikus név jut az eszembe. Brusznyai Árpádé. A tudósé és a magyaré, de most főleg a – magyaré. Kálváriájáról dr. Horváth Ferenc vádlott-társa írta: „A bíró vagy ügyész újra felolvasta a halálos ítéletet és hát ugye átadta a hóhérnak. Akkor szegény elindult, és végig a Himnuszt énekelte mindaddig, amíg a torkát a kötél el nem szorította."

Ebben minden benne van. Az ilyen – Wass Albert szavával élve – szálfa-emberek életéről kellene filmeket készíteni, műsorokat csinálni. Mindjárt más lenne hazánk mentális állapota. Vagy marad a butaság, a tunyaság, az amnézia – arra hivatkozva, hogy „a falnak is füle van". Merthogy, amint Márai Sándor írta (Napló, 1976-1983), „nem a computer tehet róla, hogy az emberek nagy többsége ma is bárgyú, hanem az ember, aki minden civilizációban, így a mostaniban is, hajlamos a szellemi tunyaságra, mert nem élvezőképes, csak fogyasztóképes."

 

 

(hunhir.hu - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007