2025. szeptember 13. szombat,
Kornél napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nemrég Koltay Gábor elmondta, gyermekkorában csodálkozott, milyen keveset hall még otthon is történelmünk fehér foltjairól. Ennek okát tudakolva hamar megkapta a feleletet otthon: „Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"

Közeleg 1956 hatvanadik évfordulója. Hányan és hányan vannak olyan ötvenhatosok, akikről szinte nem vagy alig esik szó! Vajon miért nem lehet hallani egy Végvári Vazul ferences atyáról, aki maga is fegyveresen harcolt akkor, sőt a Budai Vár parancsnoka is volt? Vagy Földváry-Boér Elemérről, aki az egyik legkorábban (huszonhat évesen) elhunyt hőse volt a szabadságharcnak? Vagy Pákh Tiborról, aki tizennégy évet töltött a kommunizmus börtöneiben (1957-től 1971-ig), és akinek kiszabadulása után is csak tovább folytatódott az üldözése?

A sor persze folytatható. Ha visszagondolok eddigi életemre, hányszor találkoztam olyan, önmagukat nemzetinek-kereszténynek mondó, jóval előttem járt értelmiségiekkel, akik Koltay Gábor – pontosabban édesapjának – idézett mondatát juttatták eszükbe hallgatásukkal. Hányszor hallottam, amikor nevekre kérdeztem rá: „Igen, ő is... De erről inkább ne beszéljünk."

A költő által megénekelt „fortélyos félelem" úgy tűnik, még ma is ott van zsigereinkben éppúgy, mint Trianon. Annak idején Tormay Cécile arról írt, hogy Trianon ott van mindig mindenben. A történelmi gúzsba kötöttség, a sarokba szorítottság, a kisebbségbe taszítás mementójaként.

Kíváncsi vagyok, hogy nemsokára, 1956 ötvenedik évfordulóján is ez lesz-e a helyzet? Még egy emblematikus név jut az eszembe. Brusznyai Árpádé. A tudósé és a magyaré, de most főleg a – magyaré. Kálváriájáról dr. Horváth Ferenc vádlott-társa írta: „A bíró vagy ügyész újra felolvasta a halálos ítéletet és hát ugye átadta a hóhérnak. Akkor szegény elindult, és végig a Himnuszt énekelte mindaddig, amíg a torkát a kötél el nem szorította."

Ebben minden benne van. Az ilyen – Wass Albert szavával élve – szálfa-emberek életéről kellene filmeket készíteni, műsorokat csinálni. Mindjárt más lenne hazánk mentális állapota. Vagy marad a butaság, a tunyaság, az amnézia – arra hivatkozva, hogy „a falnak is füle van". Merthogy, amint Márai Sándor írta (Napló, 1976-1983), „nem a computer tehet róla, hogy az emberek nagy többsége ma is bárgyú, hanem az ember, aki minden civilizációban, így a mostaniban is, hajlamos a szellemi tunyaságra, mert nem élvezőképes, csak fogyasztóképes."

 

 

(hunhir.hu - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007