2026. szeptember 6. vasárnap,
Zakariás napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nemrég Koltay Gábor elmondta, gyermekkorában csodálkozott, milyen keveset hall még otthon is történelmünk fehér foltjairól. Ennek okát tudakolva hamar megkapta a feleletet otthon: „Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"

Közeleg 1956 hatvanadik évfordulója. Hányan és hányan vannak olyan ötvenhatosok, akikről szinte nem vagy alig esik szó! Vajon miért nem lehet hallani egy Végvári Vazul ferences atyáról, aki maga is fegyveresen harcolt akkor, sőt a Budai Vár parancsnoka is volt? Vagy Földváry-Boér Elemérről, aki az egyik legkorábban (huszonhat évesen) elhunyt hőse volt a szabadságharcnak? Vagy Pákh Tiborról, aki tizennégy évet töltött a kommunizmus börtöneiben (1957-től 1971-ig), és akinek kiszabadulása után is csak tovább folytatódott az üldözése?

A sor persze folytatható. Ha visszagondolok eddigi életemre, hányszor találkoztam olyan, önmagukat nemzetinek-kereszténynek mondó, jóval előttem járt értelmiségiekkel, akik Koltay Gábor – pontosabban édesapjának – idézett mondatát juttatták eszükbe hallgatásukkal. Hányszor hallottam, amikor nevekre kérdeztem rá: „Igen, ő is... De erről inkább ne beszéljünk."

A költő által megénekelt „fortélyos félelem" úgy tűnik, még ma is ott van zsigereinkben éppúgy, mint Trianon. Annak idején Tormay Cécile arról írt, hogy Trianon ott van mindig mindenben. A történelmi gúzsba kötöttség, a sarokba szorítottság, a kisebbségbe taszítás mementójaként.

Kíváncsi vagyok, hogy nemsokára, 1956 ötvenedik évfordulóján is ez lesz-e a helyzet? Még egy emblematikus név jut az eszembe. Brusznyai Árpádé. A tudósé és a magyaré, de most főleg a – magyaré. Kálváriájáról dr. Horváth Ferenc vádlott-társa írta: „A bíró vagy ügyész újra felolvasta a halálos ítéletet és hát ugye átadta a hóhérnak. Akkor szegény elindult, és végig a Himnuszt énekelte mindaddig, amíg a torkát a kötél el nem szorította."

Ebben minden benne van. Az ilyen – Wass Albert szavával élve – szálfa-emberek életéről kellene filmeket készíteni, műsorokat csinálni. Mindjárt más lenne hazánk mentális állapota. Vagy marad a butaság, a tunyaság, az amnézia – arra hivatkozva, hogy „a falnak is füle van". Merthogy, amint Márai Sándor írta (Napló, 1976-1983), „nem a computer tehet róla, hogy az emberek nagy többsége ma is bárgyú, hanem az ember, aki minden civilizációban, így a mostaniban is, hajlamos a szellemi tunyaságra, mert nem élvezőképes, csak fogyasztóképes."

 

 

(hunhir.hu - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007