2025. május 17. szombat,
Paszkál napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nemrég Koltay Gábor elmondta, gyermekkorában csodálkozott, milyen keveset hall még otthon is történelmünk fehér foltjairól. Ennek okát tudakolva hamar megkapta a feleletet otthon: „Tudd meg, fiam, a falnak is füle van!"

Közeleg 1956 hatvanadik évfordulója. Hányan és hányan vannak olyan ötvenhatosok, akikről szinte nem vagy alig esik szó! Vajon miért nem lehet hallani egy Végvári Vazul ferences atyáról, aki maga is fegyveresen harcolt akkor, sőt a Budai Vár parancsnoka is volt? Vagy Földváry-Boér Elemérről, aki az egyik legkorábban (huszonhat évesen) elhunyt hőse volt a szabadságharcnak? Vagy Pákh Tiborról, aki tizennégy évet töltött a kommunizmus börtöneiben (1957-től 1971-ig), és akinek kiszabadulása után is csak tovább folytatódott az üldözése?

A sor persze folytatható. Ha visszagondolok eddigi életemre, hányszor találkoztam olyan, önmagukat nemzetinek-kereszténynek mondó, jóval előttem járt értelmiségiekkel, akik Koltay Gábor – pontosabban édesapjának – idézett mondatát juttatták eszükbe hallgatásukkal. Hányszor hallottam, amikor nevekre kérdeztem rá: „Igen, ő is... De erről inkább ne beszéljünk."

A költő által megénekelt „fortélyos félelem" úgy tűnik, még ma is ott van zsigereinkben éppúgy, mint Trianon. Annak idején Tormay Cécile arról írt, hogy Trianon ott van mindig mindenben. A történelmi gúzsba kötöttség, a sarokba szorítottság, a kisebbségbe taszítás mementójaként.

Kíváncsi vagyok, hogy nemsokára, 1956 ötvenedik évfordulóján is ez lesz-e a helyzet? Még egy emblematikus név jut az eszembe. Brusznyai Árpádé. A tudósé és a magyaré, de most főleg a – magyaré. Kálváriájáról dr. Horváth Ferenc vádlott-társa írta: „A bíró vagy ügyész újra felolvasta a halálos ítéletet és hát ugye átadta a hóhérnak. Akkor szegény elindult, és végig a Himnuszt énekelte mindaddig, amíg a torkát a kötél el nem szorította."

Ebben minden benne van. Az ilyen – Wass Albert szavával élve – szálfa-emberek életéről kellene filmeket készíteni, műsorokat csinálni. Mindjárt más lenne hazánk mentális állapota. Vagy marad a butaság, a tunyaság, az amnézia – arra hivatkozva, hogy „a falnak is füle van". Merthogy, amint Márai Sándor írta (Napló, 1976-1983), „nem a computer tehet róla, hogy az emberek nagy többsége ma is bárgyú, hanem az ember, aki minden civilizációban, így a mostaniban is, hajlamos a szellemi tunyaságra, mert nem élvezőképes, csak fogyasztóképes."

 

 

(hunhir.hu - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007