2025. augusztus 31. vasárnap,
Erika, Bella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.
...

A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja.

...

 Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján.

Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is...

...

Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.
...

Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg).

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Arany János csaknem hatvanezer egyedi szót használt – mennyit használ ma az átlag magyar?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
- A kérdésre persze alighanem lesújtó lenne a válasz. Még a huszadik századelőn Gárdonyi Géza mondta, hogy maholnap fehér holló a tiszta magyarsággal író-beszélő ember nálunk, majd később Márai Sándor, hogy nyelvünk foszlik, szavaink elporlanak szájpadlásunk alatt.

Nem véletlen, hogy a mégoly átkos Kádár-érában is nagyobb gondot fordítottak a választékos beszéd és igényes fogalmazás elsajátítására, a rokon értelmű szavak minél szélesebb körű megismerésére és megismertetésére, mint az elmúlt negyedszázadban. „Régi vágású" magyar tanáraink még tudták, hogy a nyelvkultúra minden más ismeret elsajátításának megalapozója. Az egzakt ismereteket, kiváltképpen a matematikát sem fogja soha igazán megérteni az, akinek nincsenek szélesebb körű nyelvi-irodalmi ismeretei. Ezért olvastattak annyit magyar költőink, íróink műveiből.

Persze költőink, íróink szókincse sem volt egyforma. Az Origo szerkesztősége nemrégiben utánajárt egy legendának, amely szerint Arany Jánosnak van a legnagyobb szókincse. Adatelemzés alá vetették Arany műveit, és azok szókincsét összehasonlították a magyar irodalom öt másik alakja (Vörösmarty Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre) műveivel.

Nos, az eredmény fényesen igazolta a legendát. Arany János vezeti a listát, csaknem hatvanezer egyedi szóval. Ami lángelmére valló teljesítmény, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvben összesen hatvan-százezer egyedi szó van. Bár az eredmények szerint a hat költő közül Babits Mihály írta le a legtöbb szót (398 003), ebből azonban mindössze 27 116 volt egyedi. Arany János viszont az élete során leírt 287 425 szóból összesen 59 697 egyedit használt.

Gyulai Pál sorait forgatom fejemben. Egyszer elmondta Arany a Kisfaludy-Társaságban egyik balladáját. Gyulainak kevésbé tetszett. Belekarolt Aranyba s csak annyit mondott neki halkan: „Nézd, János, lehet, hogy lesz náladnál nagyobb költőnk – de magyarabb nem lesz soha." S ha az átlag magyar csak – és akkor talán sokat is mondtam – az ő szókincsének öt százalékával rendelkezne, mi mindenre lehetne képes!

 

(Hunhír)

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007