2025. december 14. vasárnap,
Szilárda napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Arany János csaknem hatvanezer egyedi szót használt – mennyit használ ma az átlag magyar?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
- A kérdésre persze alighanem lesújtó lenne a válasz. Még a huszadik századelőn Gárdonyi Géza mondta, hogy maholnap fehér holló a tiszta magyarsággal író-beszélő ember nálunk, majd később Márai Sándor, hogy nyelvünk foszlik, szavaink elporlanak szájpadlásunk alatt.

Nem véletlen, hogy a mégoly átkos Kádár-érában is nagyobb gondot fordítottak a választékos beszéd és igényes fogalmazás elsajátítására, a rokon értelmű szavak minél szélesebb körű megismerésére és megismertetésére, mint az elmúlt negyedszázadban. „Régi vágású" magyar tanáraink még tudták, hogy a nyelvkultúra minden más ismeret elsajátításának megalapozója. Az egzakt ismereteket, kiváltképpen a matematikát sem fogja soha igazán megérteni az, akinek nincsenek szélesebb körű nyelvi-irodalmi ismeretei. Ezért olvastattak annyit magyar költőink, íróink műveiből.

Persze költőink, íróink szókincse sem volt egyforma. Az Origo szerkesztősége nemrégiben utánajárt egy legendának, amely szerint Arany Jánosnak van a legnagyobb szókincse. Adatelemzés alá vetették Arany műveit, és azok szókincsét összehasonlították a magyar irodalom öt másik alakja (Vörösmarty Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre) műveivel.

Nos, az eredmény fényesen igazolta a legendát. Arany János vezeti a listát, csaknem hatvanezer egyedi szóval. Ami lángelmére valló teljesítmény, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvben összesen hatvan-százezer egyedi szó van. Bár az eredmények szerint a hat költő közül Babits Mihály írta le a legtöbb szót (398 003), ebből azonban mindössze 27 116 volt egyedi. Arany János viszont az élete során leírt 287 425 szóból összesen 59 697 egyedit használt.

Gyulai Pál sorait forgatom fejemben. Egyszer elmondta Arany a Kisfaludy-Társaságban egyik balladáját. Gyulainak kevésbé tetszett. Belekarolt Aranyba s csak annyit mondott neki halkan: „Nézd, János, lehet, hogy lesz náladnál nagyobb költőnk – de magyarabb nem lesz soha." S ha az átlag magyar csak – és akkor talán sokat is mondtam – az ő szókincsének öt százalékával rendelkezne, mi mindenre lehetne képes!

 

(Hunhír)

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007