 | | | 2025. április 30. szerda,
Katalin, Kitti napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| |  Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Így halt kínhalált Jézus Krisztus |   | 
Valljuk be őszintén: mi
bizony még egy pofontól is elalélunk. Ha ellenben Krisztus kínhaláláról
olvasunk hiteles feljegyzéseket, vagy a keresztény ókor mártíraktáit bújjuk,
megérthetjük, miért a kereszténység az egyetlen igaz vallás.
Józan ésszel, nemes lélekkel csak az áldozza fel földi életét ugyanis,
aki tudja, hogy e tettével minden e világi örömnél, boldogságnál, szépségnél
többet kap majd. Az élő Isten Fia ezért volt mintakép Nérótól Diokléciánuszig,
a római keresztényüldözések során. Ha Őt követjük a halálban, örök életet
kapunk – minden földi életnél igazabbat. Ez volt az ókeresztény kor Krisztusban
hívő emberének krédója, hitvallása.
Már az Ószövetségi Szentírás megjövendölte Jézus szenvedését
(I Móz 49, 11-12, 21. Zsoltár, Iz 53, 1-3, Dán 9, 26, Zak 12, 10) – nem is
szólva az Újszövetségről (Mt 16, 21, Mt 17, 21-22, Mt 20, 18-19, Mk 8, 31, Mk
9, 29-31, Mk 10, 32-34, Lk 9, 22, 44, Lk 17, 25, Lk 18, 31-34, Jn 3, 14-15, Jn
8, 28, Jn 12, 32-33). Mel Gibson filmremeke teljes kortörténeti hitelességgel
ábrázolja ennek részleteit. Ám maga az orvostudomány is igazolta
szenvedéstörténete emlékeinek hitelességét:
„Mily irigylésre méltó gyakorlati ismeretekkel bírtak az
anatómia terén ezek a római hóhérok, kik éppen a Megváltó idejében oly sokszor
gyakorolták szomorú művészetüket! Pontosan azon a helyen szögezték át a kezet,
ahol nemcsak az igen erős első, de a hátsó kéztő-inak mintegy egységes tömeggé
fogják össze a csontocskákat, és ahol a tenyér alatti részen is rendkívül erős
szalag (ligamentum carpi transversum volare) képződik. A kéz ilyen szegezés
mellett játszva megbírja a test súlyát. Az a szeg, mely ennek a szalagnak alsó
része alatt van beütve, sziklaszilárdan tart, s lehetetlen a szeget a sebből az
életfenntartási ösztöntől hajtva kirántani.”
(Dr. Med. Hynek R. W.: Krisztus kínhalála a modern orvosi
tudomány világánál. Ford.: Dr. Czékus Géza. III. kiadás. Budapest, 1937. Korda
Rt. 43. old.)
Az Imperium Romanum világában a keresztre feszítés volt a
lehető legalantasabb kivégzésmód. Mi, akik a legelső széltől és a legkisebb
fagytól is rettegünk, talán el sem tudjuk képzelni, mit jelentett ez. De adjuk
át ismét a szót a – medicinának:
„A keresztre feszített rettenetes módon halt meg – és egészen
tiszta öntudatnál. Szó szerint úgy, mint a féreg, melyet nehéz csizma taposott
s engedett megmásíthatatlan sorsának, a pusztulásnak! Irtózatos görcsök
kínozták – amilyenekről csak annak lehet fogalma, kinek lábikráját gyakran
húzza a görcs, vagy aki epe- és vesekövektől szenved. Csak az ilyen tudja,
legalább megközelítően elképzelni, hogy mit jelent az, odaszegezve lenni, s a
kereszten függve halni meg. A halálra ítéltnél rettentő görcsök fogják el
elsősorban a mellkas izomzatát, melynek az a rendeltetése, hogy mechanikusan
tágítsa és szűkítse a mellkast, s ezáltal levegővel telítse, vagy a levegőt
kiszorítsa belőle. Mindez egészen mechanikusan, az akarattól függetlenül
történik. Kezdetben csak a külső légzési folyamat válik nehézzé és akadozottá;
de ha aztán a kilégzések nyilvánvalóan túlsúlyra jutnak a gyengébb belélekzések
fölött, s különösen, ha a görcs átterjed a rekeszizomra is, a mellkas merev
helyzetbe kerül és nincs meg a további levegőcserének, a vér oxidációjának
lehetősége. Az ilyen szerencsétlen előbb elsápad, majd elkékül, végre
kékes-vörössé válik. A lélekzés szüneteltetésével megakad a szív működése is –
s ezzel beáll a halál.
A halál közvetlen oka a fulladás, melynek külső tünete
alapján pompás elnevezés az elkékülés. (Zyanosis.) Valóban: „Az ő kékségével
gyógyultunk meg!” (Iz 53, 5) Íme: a Szentírásnak ismét egy váratlan és meglepő
igazolása.”
(Hynek, id. mű, 60-61. old.)
Ha az ókeresztény évszázadok mártíraktáit, vértanúleírásait
olvassuk, szintén azon döbbenhetünk meg, mennyien vállalták akkor magáért Jézus
Krisztusért a kínhalált. Marx Ignác egyháztörténész tankönyvében (A Katolikus
Egyház története, 1932) tételesen ismertette, milyen kínzások vártak reájuk:
„A vértanúság módja különösen az utolsó üldözések alkalmával
nemcsak szörnyen kegyetlen, hanem hosszan tartó is volt. A törvény által előírt
büntetések szigorúsága, a nép kegyét hajhászó bírák kegyetlensége s az a
törekvés, hogy az elítéltet hittagadásra kényszerítsék, mindenre magyarázatot
ad. A büntetés főbb formái voltak: a) keresztre szögezés vagy rászegezés nélkül
fölfüggesztés, éhenhalással egybekötve (Eus 8, 8), agyonszúrás (u. ott 6, 42),
fölakasztás mindenféle formában, amikor az áldozat lecsüngő tagjaira nehéz
súlyokat akasztottak (u. ott 8, 9, 10, 25), a szemérmet sértő ruhátlanítás; b)
kerékbe törés éles tárgyakkal vagy azok nélkül; c) kínpadra feszítés sokszor
égetéssel vagy kapcsokkal (u. ott 6, 41, 8 7), fogókkal, vasfésűkkel való
szaggatás (u. ott 8, 9), bebörtönzés láncra verten a táplálék elvonásával stb.
(u. ott 8, 11, 5, 2), e) ostorozás legkülönbözőbb szerszámokkal (lora, nervi,
fustes, flagra, scorpiones, plumbatae), sokszor addig, amíg a csontok és belek
kilátszottak, f) kemencében vagy parázson, izzó vasszéken vagy vasrostélyon
való megsütés, forró olajjal vagy szurokkal teli hordóba való belevetés (u. o.
6, 41, 5, 2), forró olajnak vagy izzó, olvasztott ércnek fülbe, szájba öntése,
olajba áztatott ruhákba öltöztetés, aztán annak meggyújtása (tunica molesta);
g) lefejezés, lándzsával vagy nyíllal való keresztül szúrás, megfojtás,
elevenen való eltemetés, h) vadállatok vagy kutyák által való széttépetés,
patkányokkal való szétrágatás; i) darabokra szaggatás, megcsonkítás, a test
fölhasítása, amikor a sebbe moslékot öntöttek (Gregor. Naz. c. Julian. 1. n.
87.); k) nyilvános kényszermunka, bányamunka (Philosophumena 9. 2; Cypriani
Epist. PL. 4. 415 s köv.) megcsonkítással vagy éheztetéssel. Asszonyok és
szüzek meggyalázása, akiket naphosszat ruhátlanul hordoztak körül vagy
bűnbarlangokba kényszerítettek, de akik sokszor csoda által megszabadultak, például
Lucia, Ágnes, Theodora stb.).”
(Marx Ignác: A katolikus Egyház története. Ford.: Bilkei
Ferenc. Székesfehérvár, 1932. Debreczenyi István Könyvnyomdája. 62-63. old.)
Mi a legkisebb fájdalomnál is felszisszenünk, tehetnők hozzá,
ahelyett, hogy csak egy kicsit is eltöprengenénk, miért is halt halált kétezer
éve maga Jézus Krisztus?
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika