2025. augusztus 31. vasárnap,
Erika, Bella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.
...

A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja.

...

 Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján.

Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is...

...

Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.
...

Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg).

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Így halt kínhalált Jézus Krisztus
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Valljuk be őszintén: mi bizony még egy pofontól is elalélunk. Ha ellenben Krisztus kínhaláláról olvasunk hiteles feljegyzéseket, vagy a keresztény ókor mártíraktáit bújjuk, megérthetjük, miért a kereszténység az egyetlen igaz vallás.

 

Józan ésszel, nemes lélekkel csak az áldozza fel földi életét ugyanis, aki tudja, hogy e tettével minden e világi örömnél, boldogságnál, szépségnél többet kap majd. Az élő Isten Fia ezért volt mintakép Nérótól Diokléciánuszig, a római keresztényüldözések során. Ha Őt követjük a halálban, örök életet kapunk – minden földi életnél igazabbat. Ez volt az ókeresztény kor Krisztusban hívő emberének krédója, hitvallása.

Már az Ószövetségi Szentírás megjövendölte Jézus szenvedését (I Móz 49, 11-12, 21. Zsoltár, Iz 53, 1-3, Dán 9, 26, Zak 12, 10) – nem is szólva az Újszövetségről (Mt 16, 21, Mt 17, 21-22, Mt 20, 18-19, Mk 8, 31, Mk 9, 29-31, Mk 10, 32-34, Lk 9, 22, 44, Lk 17, 25, Lk 18, 31-34, Jn 3, 14-15, Jn 8, 28, Jn 12, 32-33). Mel Gibson filmremeke teljes kortörténeti hitelességgel ábrázolja ennek részleteit. Ám maga az orvostudomány is igazolta szenvedéstörténete emlékeinek hitelességét:

„Mily irigylésre méltó gyakorlati ismeretekkel bírtak az anatómia terén ezek a római hóhérok, kik éppen a Megváltó idejében oly sokszor gyakorolták szomorú művészetüket! Pontosan azon a helyen szögezték át a kezet, ahol nemcsak az igen erős első, de a hátsó kéztő-inak mintegy egységes tömeggé fogják össze a csontocskákat, és ahol a tenyér alatti részen is rendkívül erős szalag (ligamentum carpi transversum volare) képződik. A kéz ilyen szegezés mellett játszva megbírja a test súlyát. Az a szeg, mely ennek a szalagnak alsó része alatt van beütve, sziklaszilárdan tart, s lehetetlen a szeget a sebből az életfenntartási ösztöntől hajtva kirántani.”

(Dr. Med. Hynek R. W.: Krisztus kínhalála a modern orvosi tudomány világánál. Ford.: Dr. Czékus Géza. III. kiadás. Budapest, 1937. Korda Rt. 43. old.)

Az Imperium Romanum világában a keresztre feszítés volt a lehető legalantasabb kivégzésmód. Mi, akik a legelső széltől és a legkisebb fagytól is rettegünk, talán el sem tudjuk képzelni, mit jelentett ez. De adjuk át ismét a szót a – medicinának:

„A keresztre feszített rettenetes módon halt meg – és egészen tiszta öntudatnál. Szó szerint úgy, mint a féreg, melyet nehéz csizma taposott s engedett megmásíthatatlan sorsának, a pusztulásnak! Irtózatos görcsök kínozták – amilyenekről csak annak lehet fogalma, kinek lábikráját gyakran húzza a görcs, vagy aki epe- és vesekövektől szenved. Csak az ilyen tudja, legalább megközelítően elképzelni, hogy mit jelent az, odaszegezve lenni, s a kereszten függve halni meg. A halálra ítéltnél rettentő görcsök fogják el elsősorban a mellkas izomzatát, melynek az a rendeltetése, hogy mechanikusan tágítsa és szűkítse a mellkast, s ezáltal levegővel telítse, vagy a levegőt kiszorítsa belőle. Mindez egészen mechanikusan, az akarattól függetlenül történik. Kezdetben csak a külső légzési folyamat válik nehézzé és akadozottá; de ha aztán a kilégzések nyilvánvalóan túlsúlyra jutnak a gyengébb belélekzések fölött, s különösen, ha a görcs átterjed a rekeszizomra is, a mellkas merev helyzetbe kerül és nincs meg a további levegőcserének, a vér oxidációjának lehetősége. Az ilyen szerencsétlen előbb elsápad, majd elkékül, végre kékes-vörössé válik. A lélekzés szüneteltetésével megakad a szív működése is – s ezzel beáll a halál.

A halál közvetlen oka a fulladás, melynek külső tünete alapján pompás elnevezés az elkékülés. (Zyanosis.) Valóban: „Az ő kékségével gyógyultunk meg!” (Iz 53, 5) Íme: a Szentírásnak ismét egy váratlan és meglepő igazolása.”

(Hynek, id. mű, 60-61. old.)

Ha az ókeresztény évszázadok mártíraktáit, vértanúleírásait olvassuk, szintén azon döbbenhetünk meg, mennyien vállalták akkor magáért Jézus Krisztusért a kínhalált. Marx Ignác egyháztörténész tankönyvében (A Katolikus Egyház története, 1932) tételesen ismertette, milyen kínzások vártak reájuk:

„A vértanúság módja különösen az utolsó üldözések alkalmával nemcsak szörnyen kegyetlen, hanem hosszan tartó is volt. A törvény által előírt büntetések szigorúsága, a nép kegyét hajhászó bírák kegyetlensége s az a törekvés, hogy az elítéltet hittagadásra kényszerítsék, mindenre magyarázatot ad. A büntetés főbb formái voltak: a) keresztre szögezés vagy rászegezés nélkül fölfüggesztés, éhenhalással egybekötve (Eus 8, 8), agyonszúrás (u. ott 6, 42), fölakasztás mindenféle formában, amikor az áldozat lecsüngő tagjaira nehéz súlyokat akasztottak (u. ott 8, 9, 10, 25), a szemérmet sértő ruhátlanítás; b) kerékbe törés éles tárgyakkal vagy azok nélkül; c) kínpadra feszítés sokszor égetéssel vagy kapcsokkal (u. ott 6, 41, 8 7), fogókkal, vasfésűkkel való szaggatás (u. ott 8, 9), bebörtönzés láncra verten a táplálék elvonásával stb. (u. ott 8, 11, 5, 2), e) ostorozás legkülönbözőbb szerszámokkal (lora, nervi, fustes, flagra, scorpiones, plumbatae), sokszor addig, amíg a csontok és belek kilátszottak, f) kemencében vagy parázson, izzó vasszéken vagy vasrostélyon való megsütés, forró olajjal vagy szurokkal teli hordóba való belevetés (u. o. 6, 41, 5, 2), forró olajnak vagy izzó, olvasztott ércnek fülbe, szájba öntése, olajba áztatott ruhákba öltöztetés, aztán annak meggyújtása (tunica molesta); g) lefejezés, lándzsával vagy nyíllal való keresztül szúrás, megfojtás, elevenen való eltemetés, h) vadállatok vagy kutyák által való széttépetés, patkányokkal való szétrágatás; i) darabokra szaggatás, megcsonkítás, a test fölhasítása, amikor a sebbe moslékot öntöttek (Gregor. Naz. c. Julian. 1. n. 87.); k) nyilvános kényszermunka, bányamunka (Philosophumena 9. 2; Cypriani Epist. PL. 4. 415 s köv.) megcsonkítással vagy éheztetéssel. Asszonyok és szüzek meggyalázása, akiket naphosszat ruhátlanul hordoztak körül vagy bűnbarlangokba kényszerítettek, de akik sokszor csoda által megszabadultak, például Lucia, Ágnes, Theodora stb.).”

(Marx Ignác: A katolikus Egyház története. Ford.: Bilkei Ferenc. Székesfehérvár, 1932. Debreczenyi István Könyvnyomdája. 62-63. old.)

Mi a legkisebb fájdalomnál is felszisszenünk, tehetnők hozzá, ahelyett, hogy csak egy kicsit is eltöprengenénk, miért is halt halált kétezer éve maga Jézus Krisztus?
Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007