 | | | 2026. július 28. kedd, Szabolcs napja. Kalendárium |  
Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. ...
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének. Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben. ... | | "Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek. ...
| | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott, két kart fűzve egymásba sejtek ollykor egy hajnallott fényt az elkábulásba. Ugyan mi az? El-elfoszlik előlle a semmi ó leple; s ha nézem, széjtoszlik ...
| | Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő magyar fordításait olvashatjuk. Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Így halt kínhalált Jézus Krisztus | | 
Valljuk be őszintén: mi
bizony még egy pofontól is elalélunk. Ha ellenben Krisztus kínhaláláról
olvasunk hiteles feljegyzéseket, vagy a keresztény ókor mártíraktáit bújjuk,
megérthetjük, miért a kereszténység az egyetlen igaz vallás.
Józan ésszel, nemes lélekkel csak az áldozza fel földi életét ugyanis,
aki tudja, hogy e tettével minden e világi örömnél, boldogságnál, szépségnél
többet kap majd. Az élő Isten Fia ezért volt mintakép Nérótól Diokléciánuszig,
a római keresztényüldözések során. Ha Őt követjük a halálban, örök életet
kapunk – minden földi életnél igazabbat. Ez volt az ókeresztény kor Krisztusban
hívő emberének krédója, hitvallása.
Már az Ószövetségi Szentírás megjövendölte Jézus szenvedését
(I Móz 49, 11-12, 21. Zsoltár, Iz 53, 1-3, Dán 9, 26, Zak 12, 10) – nem is
szólva az Újszövetségről (Mt 16, 21, Mt 17, 21-22, Mt 20, 18-19, Mk 8, 31, Mk
9, 29-31, Mk 10, 32-34, Lk 9, 22, 44, Lk 17, 25, Lk 18, 31-34, Jn 3, 14-15, Jn
8, 28, Jn 12, 32-33). Mel Gibson filmremeke teljes kortörténeti hitelességgel
ábrázolja ennek részleteit. Ám maga az orvostudomány is igazolta
szenvedéstörténete emlékeinek hitelességét:
„Mily irigylésre méltó gyakorlati ismeretekkel bírtak az
anatómia terén ezek a római hóhérok, kik éppen a Megváltó idejében oly sokszor
gyakorolták szomorú művészetüket! Pontosan azon a helyen szögezték át a kezet,
ahol nemcsak az igen erős első, de a hátsó kéztő-inak mintegy egységes tömeggé
fogják össze a csontocskákat, és ahol a tenyér alatti részen is rendkívül erős
szalag (ligamentum carpi transversum volare) képződik. A kéz ilyen szegezés
mellett játszva megbírja a test súlyát. Az a szeg, mely ennek a szalagnak alsó
része alatt van beütve, sziklaszilárdan tart, s lehetetlen a szeget a sebből az
életfenntartási ösztöntől hajtva kirántani.”
(Dr. Med. Hynek R. W.: Krisztus kínhalála a modern orvosi
tudomány világánál. Ford.: Dr. Czékus Géza. III. kiadás. Budapest, 1937. Korda
Rt. 43. old.)
Az Imperium Romanum világában a keresztre feszítés volt a
lehető legalantasabb kivégzésmód. Mi, akik a legelső széltől és a legkisebb
fagytól is rettegünk, talán el sem tudjuk képzelni, mit jelentett ez. De adjuk
át ismét a szót a – medicinának:
„A keresztre feszített rettenetes módon halt meg – és egészen
tiszta öntudatnál. Szó szerint úgy, mint a féreg, melyet nehéz csizma taposott
s engedett megmásíthatatlan sorsának, a pusztulásnak! Irtózatos görcsök
kínozták – amilyenekről csak annak lehet fogalma, kinek lábikráját gyakran
húzza a görcs, vagy aki epe- és vesekövektől szenved. Csak az ilyen tudja,
legalább megközelítően elképzelni, hogy mit jelent az, odaszegezve lenni, s a
kereszten függve halni meg. A halálra ítéltnél rettentő görcsök fogják el
elsősorban a mellkas izomzatát, melynek az a rendeltetése, hogy mechanikusan
tágítsa és szűkítse a mellkast, s ezáltal levegővel telítse, vagy a levegőt
kiszorítsa belőle. Mindez egészen mechanikusan, az akarattól függetlenül
történik. Kezdetben csak a külső légzési folyamat válik nehézzé és akadozottá;
de ha aztán a kilégzések nyilvánvalóan túlsúlyra jutnak a gyengébb belélekzések
fölött, s különösen, ha a görcs átterjed a rekeszizomra is, a mellkas merev
helyzetbe kerül és nincs meg a további levegőcserének, a vér oxidációjának
lehetősége. Az ilyen szerencsétlen előbb elsápad, majd elkékül, végre
kékes-vörössé válik. A lélekzés szüneteltetésével megakad a szív működése is –
s ezzel beáll a halál.
A halál közvetlen oka a fulladás, melynek külső tünete
alapján pompás elnevezés az elkékülés. (Zyanosis.) Valóban: „Az ő kékségével
gyógyultunk meg!” (Iz 53, 5) Íme: a Szentírásnak ismét egy váratlan és meglepő
igazolása.”
(Hynek, id. mű, 60-61. old.)
Ha az ókeresztény évszázadok mártíraktáit, vértanúleírásait
olvassuk, szintén azon döbbenhetünk meg, mennyien vállalták akkor magáért Jézus
Krisztusért a kínhalált. Marx Ignác egyháztörténész tankönyvében (A Katolikus
Egyház története, 1932) tételesen ismertette, milyen kínzások vártak reájuk:
„A vértanúság módja különösen az utolsó üldözések alkalmával
nemcsak szörnyen kegyetlen, hanem hosszan tartó is volt. A törvény által előírt
büntetések szigorúsága, a nép kegyét hajhászó bírák kegyetlensége s az a
törekvés, hogy az elítéltet hittagadásra kényszerítsék, mindenre magyarázatot
ad. A büntetés főbb formái voltak: a) keresztre szögezés vagy rászegezés nélkül
fölfüggesztés, éhenhalással egybekötve (Eus 8, 8), agyonszúrás (u. ott 6, 42),
fölakasztás mindenféle formában, amikor az áldozat lecsüngő tagjaira nehéz
súlyokat akasztottak (u. ott 8, 9, 10, 25), a szemérmet sértő ruhátlanítás; b)
kerékbe törés éles tárgyakkal vagy azok nélkül; c) kínpadra feszítés sokszor
égetéssel vagy kapcsokkal (u. ott 6, 41, 8 7), fogókkal, vasfésűkkel való
szaggatás (u. ott 8, 9), bebörtönzés láncra verten a táplálék elvonásával stb.
(u. ott 8, 11, 5, 2), e) ostorozás legkülönbözőbb szerszámokkal (lora, nervi,
fustes, flagra, scorpiones, plumbatae), sokszor addig, amíg a csontok és belek
kilátszottak, f) kemencében vagy parázson, izzó vasszéken vagy vasrostélyon
való megsütés, forró olajjal vagy szurokkal teli hordóba való belevetés (u. o.
6, 41, 5, 2), forró olajnak vagy izzó, olvasztott ércnek fülbe, szájba öntése,
olajba áztatott ruhákba öltöztetés, aztán annak meggyújtása (tunica molesta);
g) lefejezés, lándzsával vagy nyíllal való keresztül szúrás, megfojtás,
elevenen való eltemetés, h) vadállatok vagy kutyák által való széttépetés,
patkányokkal való szétrágatás; i) darabokra szaggatás, megcsonkítás, a test
fölhasítása, amikor a sebbe moslékot öntöttek (Gregor. Naz. c. Julian. 1. n.
87.); k) nyilvános kényszermunka, bányamunka (Philosophumena 9. 2; Cypriani
Epist. PL. 4. 415 s köv.) megcsonkítással vagy éheztetéssel. Asszonyok és
szüzek meggyalázása, akiket naphosszat ruhátlanul hordoztak körül vagy
bűnbarlangokba kényszerítettek, de akik sokszor csoda által megszabadultak, például
Lucia, Ágnes, Theodora stb.).”
(Marx Ignác: A katolikus Egyház története. Ford.: Bilkei
Ferenc. Székesfehérvár, 1932. Debreczenyi István Könyvnyomdája. 62-63. old.)
Mi a legkisebb fájdalomnál is felszisszenünk, tehetnők hozzá,
ahelyett, hogy csak egy kicsit is eltöprengenénk, miért is halt halált kétezer
éve maga Jézus Krisztus?
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |