 | | | 2025. november 14. péntek, Aliz napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
„Az istentelenség egyenlő a tönkremenéssel” | | 
Korunk emberének talán
legfőbb tulajdonsága, hogy nem ismeri be, ha tévedett, ha hibázott, pláne, ha
bűnt követett el. Józan ésszel aligha belátható, miért teszi ezt. Hiszen azzal
senki sem lesz kisebb, kevesebb, ha elismeri, hogy adott helyzetben rosszul
cselekedett.
Találóan
szemlélteti ezt az alábbi történet, „Lavredan, a hitetlen francia író
vallomása”:
„Mindig
csak nevettem a hitet – és bölcsnek tartottam magamat. A nevetéstől azonban
elment a kedvem, mert hazámat vérezni és sírni láttam. Az utcán álltam és
néztem a háborúba vonuló katonákat. Mily szépen mentek a halálba. Elmentem
közéjük és ott újra megtanultam a Hiszekegyet: Hiszek egy Istenben. Láttam,
hogyan viselik a családok a hősi halottjaikért való gyászt és azt mondtam
magamnak: mégis csak fölséges vigasz az örök életben hinni és egy örök hazára
gondolni, mikor a földi haza ily szomorú állapotban van.
Mily rettenetesek és gyógyíthatatlanok annak a népnek sebei, melynek ereiben
nem folyik balzsamként Annak a véréből egy csepp, Kinek nevét ajkamra venni nem
merem, Ki oly jó volt hozzám és Ki iránt én oly hálátlan voltam. Mi lenne
Franciaországból, ha gyermekei hívők nem lennének és asszonyaik nem
imádkoznának. Franciaország, Franciaország térj meg őseid hitéhez! Az
istentelenség egyenlő a tönkremenéssel. Nem tudom élek-e még holnap, csak azt
tudom, hogy irodalmi tevékenységem megcáfolásául és befejezésül közhírré kel
tennem, hogy én, Lavredan, a hitetlen író, nem merek, mint Istentagadó
meghalni. Nem a pokoltól való félelem indít erre a behódolásra, hanem az a
gondolat, hogy igenis van Isten és hogy szörnyű attól távol lenni. Áldom azt az
órát, mikor térdre esve elmondhattam:
„Hiszek, hiszek, hiszek Istenben!”
Ez a vallomás az emberiség üdve és éneke is, aki ezt nem ismeri, az sötétségben
él.”
(Farkas Edith S. M.: Missziós útravalók. I. kötet. Budapest, 1925. Szociális
Missziótársulat-Apostol Nyomda Rt. 11-12. old.)
Igen, itt tart ma is az emberiség. Legfeljebb annyit még ehhez, hogy nagyon, de
nagyon kevesen vannak, akik legalább életük végső pillanatában alázatosaknak
bizonyulnak Teremtőjük iránt. A legtöbben helyzetükért, sorsukért ilyenkor is
mindenkit vádolnak, csak éppen önmagukat nem. „Eredményét” aztán láthatjuk
mindenben... |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |