 | | | 2026. április 8. szerda, Dénes napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. 2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. 3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
„Az istentelenség egyenlő a tönkremenéssel” | | 
Korunk emberének talán
legfőbb tulajdonsága, hogy nem ismeri be, ha tévedett, ha hibázott, pláne, ha
bűnt követett el. Józan ésszel aligha belátható, miért teszi ezt. Hiszen azzal
senki sem lesz kisebb, kevesebb, ha elismeri, hogy adott helyzetben rosszul
cselekedett.
Találóan
szemlélteti ezt az alábbi történet, „Lavredan, a hitetlen francia író
vallomása”:
„Mindig
csak nevettem a hitet – és bölcsnek tartottam magamat. A nevetéstől azonban
elment a kedvem, mert hazámat vérezni és sírni láttam. Az utcán álltam és
néztem a háborúba vonuló katonákat. Mily szépen mentek a halálba. Elmentem
közéjük és ott újra megtanultam a Hiszekegyet: Hiszek egy Istenben. Láttam,
hogyan viselik a családok a hősi halottjaikért való gyászt és azt mondtam
magamnak: mégis csak fölséges vigasz az örök életben hinni és egy örök hazára
gondolni, mikor a földi haza ily szomorú állapotban van.
Mily rettenetesek és gyógyíthatatlanok annak a népnek sebei, melynek ereiben
nem folyik balzsamként Annak a véréből egy csepp, Kinek nevét ajkamra venni nem
merem, Ki oly jó volt hozzám és Ki iránt én oly hálátlan voltam. Mi lenne
Franciaországból, ha gyermekei hívők nem lennének és asszonyaik nem
imádkoznának. Franciaország, Franciaország térj meg őseid hitéhez! Az
istentelenség egyenlő a tönkremenéssel. Nem tudom élek-e még holnap, csak azt
tudom, hogy irodalmi tevékenységem megcáfolásául és befejezésül közhírré kel
tennem, hogy én, Lavredan, a hitetlen író, nem merek, mint Istentagadó
meghalni. Nem a pokoltól való félelem indít erre a behódolásra, hanem az a
gondolat, hogy igenis van Isten és hogy szörnyű attól távol lenni. Áldom azt az
órát, mikor térdre esve elmondhattam:
„Hiszek, hiszek, hiszek Istenben!”
Ez a vallomás az emberiség üdve és éneke is, aki ezt nem ismeri, az sötétségben
él.”
(Farkas Edith S. M.: Missziós útravalók. I. kötet. Budapest, 1925. Szociális
Missziótársulat-Apostol Nyomda Rt. 11-12. old.)
Igen, itt tart ma is az emberiség. Legfeljebb annyit még ehhez, hogy nagyon, de
nagyon kevesen vannak, akik legalább életük végső pillanatában alázatosaknak
bizonyulnak Teremtőjük iránt. A legtöbben helyzetükért, sorsukért ilyenkor is
mindenkit vádolnak, csak éppen önmagukat nem. „Eredményét” aztán láthatjuk
mindenben... |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |