 | | | 2025. augusztus 24. vasárnap, Bertalan napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján. Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is... ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
„Az istentelenség egyenlő a tönkremenéssel” | | 
Korunk emberének talán
legfőbb tulajdonsága, hogy nem ismeri be, ha tévedett, ha hibázott, pláne, ha
bűnt követett el. Józan ésszel aligha belátható, miért teszi ezt. Hiszen azzal
senki sem lesz kisebb, kevesebb, ha elismeri, hogy adott helyzetben rosszul
cselekedett.
Találóan
szemlélteti ezt az alábbi történet, „Lavredan, a hitetlen francia író
vallomása”:
„Mindig
csak nevettem a hitet – és bölcsnek tartottam magamat. A nevetéstől azonban
elment a kedvem, mert hazámat vérezni és sírni láttam. Az utcán álltam és
néztem a háborúba vonuló katonákat. Mily szépen mentek a halálba. Elmentem
közéjük és ott újra megtanultam a Hiszekegyet: Hiszek egy Istenben. Láttam,
hogyan viselik a családok a hősi halottjaikért való gyászt és azt mondtam
magamnak: mégis csak fölséges vigasz az örök életben hinni és egy örök hazára
gondolni, mikor a földi haza ily szomorú állapotban van.
Mily rettenetesek és gyógyíthatatlanok annak a népnek sebei, melynek ereiben
nem folyik balzsamként Annak a véréből egy csepp, Kinek nevét ajkamra venni nem
merem, Ki oly jó volt hozzám és Ki iránt én oly hálátlan voltam. Mi lenne
Franciaországból, ha gyermekei hívők nem lennének és asszonyaik nem
imádkoznának. Franciaország, Franciaország térj meg őseid hitéhez! Az
istentelenség egyenlő a tönkremenéssel. Nem tudom élek-e még holnap, csak azt
tudom, hogy irodalmi tevékenységem megcáfolásául és befejezésül közhírré kel
tennem, hogy én, Lavredan, a hitetlen író, nem merek, mint Istentagadó
meghalni. Nem a pokoltól való félelem indít erre a behódolásra, hanem az a
gondolat, hogy igenis van Isten és hogy szörnyű attól távol lenni. Áldom azt az
órát, mikor térdre esve elmondhattam:
„Hiszek, hiszek, hiszek Istenben!”
Ez a vallomás az emberiség üdve és éneke is, aki ezt nem ismeri, az sötétségben
él.”
(Farkas Edith S. M.: Missziós útravalók. I. kötet. Budapest, 1925. Szociális
Missziótársulat-Apostol Nyomda Rt. 11-12. old.)
Igen, itt tart ma is az emberiség. Legfeljebb annyit még ehhez, hogy nagyon, de
nagyon kevesen vannak, akik legalább életük végső pillanatában alázatosaknak
bizonyulnak Teremtőjük iránt. A legtöbben helyzetükért, sorsukért ilyenkor is
mindenkit vádolnak, csak éppen önmagukat nem. „Eredményét” aztán láthatjuk
mindenben... |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |