 | | | 2025. december 8. hétfő, Mária napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kezek | | Nem tudok aludni...
Nézem a kezemet. A tenyeremet, a kézfejemet. Ide-oda
forgatom. Elég ráncos, főleg a kézfejemen. Kissé vastagok az ujjaim és rövidek.
Azt mondják, apám keze. Igazuk van. Nézem az ereket. Elég jól látszanak. Ahogy
lassan ökölbe szorítgatom a kezem, és ahogy kiengedem, a bőr kisimul, majd
ismét ráncos lesz, kisimul és ráncos... És az életvonalam? Melyik is az? Soha
nem tudtam, honnan kezdődik, vagyis honnan kell nézni. Úgy csinálok, mint a
Terminátor a filmben: mozgatom az ujjaimat. "Élő szövet a fémvázon".
"Megmondta Merlin, a mágus;
meghalunk, mert megszülettünk." - írja egyik versében
Borges.
Amikor meghalok, megszakad a vonal. Nem lesz férfi, aki ezt
a kezet örökölje. Aki ezzel a kézzel dolgozzon. Aki ezzel a kézzel nőt
simogasson. Hihetetlen! Hihetetlen, hogy egyszer semmi leszek.
De ahogy igazából azt sem tudjuk, mi a Lét, úgy azt sem
tudjuk tökéletesen megfogalmazni, mi a Semmi.
A Semmi a Lét ellentéte, vagyis a Nemlét, ahogy Sartre
mondja?
De Sartre több értelemben használja a Semmit. Már maga a szó
sem egyszerű: "volt", "meg van semmisítve" - így csak
utólagosan lehet megragadni. A Semmihez az ember kell, csak az ember által
történik meg. Például használja negatív értelemben, ez a Nemlét, amikor az
ember a bevett társadalmi szokásoknak megfelelően, beletörődően él, így
autentikus léte nem "sugárzik", hanem egyszerűen rázárul. Ekkor
üresség tölti be az ember életét, szinte nem is létezik. Viszont a Semmi nála
pozitív is: az ember lehetőségei, a még meglévő űr, amit ki kell tölteni. És ha
ezt kitölti, akkor válik valódi emberi lénnyé. Egész addig, amíg ezt nem teszi
meg, csak "félkész ember". De ez kevés, nem elégedhet meg ennyivel,
mert folyton meg kell ismételnie, tehát folyton meg kell semmisítenie és meg
kell haladnia előző önmagát. Ha ez megtörténik, akkor szabadul meg a Nemlétből,
az értelmetlen és abszurd életből. Át kell szökkennie az embernek a
szakadékokon, a valódi Létbe. Ezért van az, hogy a Semmitől félünk, de egyben
vonz is. Sartre nagyon bonyolult, és csak egyetlen magyarázat a sok közül.
Vagy talán a Semmi a Csend? Mint Pascal rettenetes
Univerzumának "üres" csendje? Az ember fél a valódi csendtől és az
üres tértől - ez a horror vacui -, ezért ki akarja tölteni a csendet, folyton
zajong, rikácsol, rádió és Tv műsorokat szór az éterbe. "Tágítja" a
nooszférát.
Rengeteg elképzelés... Leonardo szerint a Semminek nincs
középpontja, se széle. Lao-ce szerint az ember élete a Semmi körül forog, mint
ahogy a kerék forog a kerékagy körül.
Na jó, nem folytatom...
Akárhogy is, tudjuk vagy sem, egy bizonyos: a Lét és a Semmi
titokzatos villódzása éltet minket. Mert ettől vagyunk valóban "mi",
és ilyenkor derül ki, milyenek is vagyunk valójában (ebben a villódzásban tűnik
át a lényeg belőlünk).
Heidegger szerint a Lét a Halállal való szembenézés
pillanatában valósul meg (ez a halálra irányuló Lét). Ennek ellenére számomra a
Lét mégis csak barátságosabb, mint a Semmi, mert inkább feltételezi az Életet,
ami kezeket teremt a felfoghatatlan időben, mint amilyen az enyém is.
Lassan olyan öreg és ráncos kezet, mint az apámé.
Pécs, 2012. november 17.
 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |