2025. november 17. hétfő,
Hortenzia, Gergő napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Kezek
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nem tudok aludni...

Nézem a kezemet. A tenyeremet, a kézfejemet. Ide-oda forgatom. Elég ráncos, főleg a kézfejemen. Kissé vastagok az ujjaim és rövidek. Azt mondják, apám keze. Igazuk van. Nézem az ereket. Elég jól látszanak. Ahogy lassan ökölbe szorítgatom a kezem, és ahogy kiengedem, a bőr kisimul, majd ismét ráncos lesz, kisimul és ráncos... És az életvonalam? Melyik is az? Soha nem tudtam, honnan kezdődik, vagyis honnan kell nézni. Úgy csinálok, mint a Terminátor a filmben: mozgatom az ujjaimat. "Élő szövet a fémvázon".

"Megmondta Merlin, a mágus;

meghalunk, mert megszülettünk." - írja egyik versében Borges.

Amikor meghalok, megszakad a vonal. Nem lesz férfi, aki ezt a kezet örökölje. Aki ezzel a kézzel dolgozzon. Aki ezzel a kézzel nőt simogasson. Hihetetlen! Hihetetlen, hogy egyszer semmi leszek.

De ahogy igazából azt sem tudjuk, mi a Lét, úgy azt sem tudjuk tökéletesen megfogalmazni, mi a Semmi.

A Semmi a Lét ellentéte, vagyis a Nemlét, ahogy Sartre mondja?

De Sartre több értelemben használja a Semmit. Már maga a szó sem egyszerű: "volt", "meg van semmisítve" - így csak utólagosan lehet megragadni. A Semmihez az ember kell, csak az ember által történik meg. Például használja negatív értelemben, ez a Nemlét, amikor az ember a bevett társadalmi szokásoknak megfelelően, beletörődően él, így autentikus léte nem "sugárzik", hanem egyszerűen rázárul. Ekkor üresség tölti be az ember életét, szinte nem is létezik. Viszont a Semmi nála pozitív is: az ember lehetőségei, a még meglévő űr, amit ki kell tölteni. És ha ezt kitölti, akkor válik valódi emberi lénnyé. Egész addig, amíg ezt nem teszi meg, csak "félkész ember". De ez kevés, nem elégedhet meg ennyivel, mert folyton meg kell ismételnie, tehát folyton meg kell semmisítenie és meg kell haladnia előző önmagát. Ha ez megtörténik, akkor szabadul meg a Nemlétből, az értelmetlen és abszurd életből. Át kell szökkennie az embernek a szakadékokon, a valódi Létbe. Ezért van az, hogy a Semmitől félünk, de egyben vonz is. Sartre nagyon bonyolult, és csak egyetlen magyarázat a sok közül.

Vagy talán a Semmi a Csend? Mint Pascal rettenetes Univerzumának "üres" csendje? Az ember fél a valódi csendtől és az üres tértől - ez a horror vacui -, ezért ki akarja tölteni a csendet, folyton zajong, rikácsol, rádió és Tv műsorokat szór az éterbe. "Tágítja" a nooszférát.

Rengeteg elképzelés... Leonardo szerint a Semminek nincs középpontja, se széle. Lao-ce szerint az ember élete a Semmi körül forog, mint ahogy a kerék forog a kerékagy körül.

Na jó, nem folytatom...

Akárhogy is, tudjuk vagy sem, egy bizonyos: a Lét és a Semmi titokzatos villódzása éltet minket. Mert ettől vagyunk valóban "mi", és ilyenkor derül ki, milyenek is vagyunk valójában (ebben a villódzásban tűnik át a lényeg belőlünk).

Heidegger szerint a Lét a Halállal való szembenézés pillanatában valósul meg (ez a halálra irányuló Lét). Ennek ellenére számomra a Lét mégis csak barátságosabb, mint a Semmi, mert inkább feltételezi az Életet, ami kezeket teremt a felfoghatatlan időben, mint amilyen az enyém is.

Lassan olyan öreg és ráncos kezet, mint az apámé.

Pécs, 2012. november 17.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007