2026. február 6. péntek,
Dorottya, Dóra napja.
Kalendárium

Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

...

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine's Day...

Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...

Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.


1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.

...

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...

Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....

A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....

Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...

A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Halálunk napja
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



A cím nem tévedés, hiszen mindannyian tudjuk: "Halottak Napja" lesz, van. Temetőkbe megyünk, szeretteink sírjára virágot teszünk, gyertyát gyújtunk és emlékezünk a napra, amikor ő, ők elmentek, - előre mentek! - .Haláluk órájára emlékezünk.  Vajon  gondolunk halálunk napjára is?   

           Halálra gondolni? Igen. Természetes az öntudattal élő embernek. Elmúlás szövi át életünk, a pillanatok patakján csordogálnak napjaink. A Föld élőlényei közül egyedül az ember tudja, hogy meghal. Mekkora várakozás, készülődés, amikor újszülöttet várunk...  Bölcsesség jele, ha legalább olykor  felkészülünk halálunk órájára. Jókai Anna kortárs írónk szerette volna: 

             "Ne csak velem, de általam történjen: / az aktív meghalás erejét kérem. / Nem eutanázia: nem öngyilok: / Értem küldött felismert angyalok!"

              Ha az ember írástudásának kezdetétől keres, számtalan vallomást talál, amint halálával szembe néz. A latin költő, Horatius( + Kr.e. 8.) írja: " Meg nem halhatok én teljesen... Jobb részem nem enyész, szellemem él tovább. "  Az Istent tagadó, káromló Henrich Heine (+1856) élete alkonyán vallja: " Igen, tékozló fiúként visszatértem Istenhez... Ha már vágyunk egy Isten után, aki valóban képes segíteni... akkor el kell fogadni személyiségét, világon kívüliségét és  szent tulajdonságait... Így ráadásul elnyerjük lelkünk halhatatlanságát, a halál utáni örök életet..."

             Arany János (+1882) halálát túlélő bizalmát oly egyszerűséggel reméli: "... Köt engem a jó Isten kévébe, / Betakarít régi, rakott csűrébe. / " Gárdonyi Géza (+1922) így gondolta: " a halál nekem nem kivégzés, börtön, / nem fázlaló, nem is rút semmiképpen: / egy ajtó bezárul itt lenn a földön, / egy másik ajtó kinyílik ott fenn az égen. //

            Hamvas Béla (+1968) író, filozófus: " Az élet nem hetven vagy nyolcvan év, hanem örök létezés, és nem végig kell élni, hogy az ember megsemmisül, hanem úgy, hogy ha akarna sem tudna soha megsemmisülni. " - Sinka István (+1969): " Útlevelem a sors / pecséttel látja el, / s indulok végtelen / hazámba innen el. //  Illyés Gyula (+1983) amikor testén az öregség elmúlást jelző nyomokat nézi, szinte büszkeséggel kiáltja az "Érinthetetlen" című versében: " Hogy magam én, még konokabban, / még beljebb húzódva magamba, / megmaradjak, ami vagyok, / érinthetetlen, halhatatlan. " //  Weöres Sándor (+1989) felteszi a kérdést: "Halálommal a semmibe térek? " Testében zártnak érzi magát, és megállapítja: " Míg él s lót-fut, halott vagyok, / s ha ő nincs, megszabadulok, / vissza, Isten szerelmébe. " //  - Nemes Nagy Ágnes (+1991) szinte sikoltja: "Nem akarok meghalni, nem..." Ám érzékeny lelkével látja a létező tárgyak üzenetét: " Mert fény van minden tárgy felett.../ hiszem a test feltámadását. "//

                Pilinszky János (+1981) a halált " nyitott szárnyú emelkedő zuhanás "-ként látja. Hová? Istennek mondja: " Halálom után majd örök öledben, / fölpanaszlom akkor, mit tettél velem, / karjaid közt végre kisírhatom magam, / csillapíthatatlan sírok hangosan. "//  Vásáry Tamás köztünk élő zongoraművész, karnagy vallja: " Ha felismerjük, hogy csodálatos isteni lények vagyunk, hogy lelkünk nem halandó, már nem félünk. S ezt nem fejünkkel kell tudnunk, hanem egész lényünkkel, hogy halálunkkal visszatérünk, beleolvadunk a nagy egészbe. "

               Talán már sok is az idézet, melyek ösztönözhetnek bennünket, hogy halálunk napjára is gondoljunk. Természetesen az idézetekkel szemben is idézhetnénk olyan meggyőződéseket, amelyek a halállal a semmibe hullást vallják... A lényeg, a magunk életét magunknak kell megélni és halálunkat magunknak kell átélni.

                Nemrég kérdezték tőlem is, hogy gondolok-e a halálra? Válaszom: mint minden ember. Nem félek tőle. A halállal lesz teljessé az ember élete. Az élet csúcspillanata. A halálban válik véglegessé, ki is ő maga, lényegében, látszatok nélkül. A halál nem csak koporsó, hanem bölcső is. Az öröklété. Hiszek ebben. Különben virágot sem tennék szeretteim sírjára. Ezért nem hiábavaló az ima sem. - Halálom napja? Senki sem tudja sem azt, sem az óráját. Reménykedem, hogy majd nekem is mondja a Názáreti Jézus Krisztus: "Még ma velem leszel a mennyben." S majd az Ő szavaival lehelhetem: "Atyám kezedbe ajánlom lelkemet."

                 Halottak Napja most van. - Halálunk Napja sincs távol...

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007