2025. december 2. kedd,
Melinda, Vivien napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Halálunk napja
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



A cím nem tévedés, hiszen mindannyian tudjuk: "Halottak Napja" lesz, van. Temetőkbe megyünk, szeretteink sírjára virágot teszünk, gyertyát gyújtunk és emlékezünk a napra, amikor ő, ők elmentek, - előre mentek! - .Haláluk órájára emlékezünk.  Vajon  gondolunk halálunk napjára is?   

           Halálra gondolni? Igen. Természetes az öntudattal élő embernek. Elmúlás szövi át életünk, a pillanatok patakján csordogálnak napjaink. A Föld élőlényei közül egyedül az ember tudja, hogy meghal. Mekkora várakozás, készülődés, amikor újszülöttet várunk...  Bölcsesség jele, ha legalább olykor  felkészülünk halálunk órájára. Jókai Anna kortárs írónk szerette volna: 

             "Ne csak velem, de általam történjen: / az aktív meghalás erejét kérem. / Nem eutanázia: nem öngyilok: / Értem küldött felismert angyalok!"

              Ha az ember írástudásának kezdetétől keres, számtalan vallomást talál, amint halálával szembe néz. A latin költő, Horatius( + Kr.e. 8.) írja: " Meg nem halhatok én teljesen... Jobb részem nem enyész, szellemem él tovább. "  Az Istent tagadó, káromló Henrich Heine (+1856) élete alkonyán vallja: " Igen, tékozló fiúként visszatértem Istenhez... Ha már vágyunk egy Isten után, aki valóban képes segíteni... akkor el kell fogadni személyiségét, világon kívüliségét és  szent tulajdonságait... Így ráadásul elnyerjük lelkünk halhatatlanságát, a halál utáni örök életet..."

             Arany János (+1882) halálát túlélő bizalmát oly egyszerűséggel reméli: "... Köt engem a jó Isten kévébe, / Betakarít régi, rakott csűrébe. / " Gárdonyi Géza (+1922) így gondolta: " a halál nekem nem kivégzés, börtön, / nem fázlaló, nem is rút semmiképpen: / egy ajtó bezárul itt lenn a földön, / egy másik ajtó kinyílik ott fenn az égen. //

            Hamvas Béla (+1968) író, filozófus: " Az élet nem hetven vagy nyolcvan év, hanem örök létezés, és nem végig kell élni, hogy az ember megsemmisül, hanem úgy, hogy ha akarna sem tudna soha megsemmisülni. " - Sinka István (+1969): " Útlevelem a sors / pecséttel látja el, / s indulok végtelen / hazámba innen el. //  Illyés Gyula (+1983) amikor testén az öregség elmúlást jelző nyomokat nézi, szinte büszkeséggel kiáltja az "Érinthetetlen" című versében: " Hogy magam én, még konokabban, / még beljebb húzódva magamba, / megmaradjak, ami vagyok, / érinthetetlen, halhatatlan. " //  Weöres Sándor (+1989) felteszi a kérdést: "Halálommal a semmibe térek? " Testében zártnak érzi magát, és megállapítja: " Míg él s lót-fut, halott vagyok, / s ha ő nincs, megszabadulok, / vissza, Isten szerelmébe. " //  - Nemes Nagy Ágnes (+1991) szinte sikoltja: "Nem akarok meghalni, nem..." Ám érzékeny lelkével látja a létező tárgyak üzenetét: " Mert fény van minden tárgy felett.../ hiszem a test feltámadását. "//

                Pilinszky János (+1981) a halált " nyitott szárnyú emelkedő zuhanás "-ként látja. Hová? Istennek mondja: " Halálom után majd örök öledben, / fölpanaszlom akkor, mit tettél velem, / karjaid közt végre kisírhatom magam, / csillapíthatatlan sírok hangosan. "//  Vásáry Tamás köztünk élő zongoraművész, karnagy vallja: " Ha felismerjük, hogy csodálatos isteni lények vagyunk, hogy lelkünk nem halandó, már nem félünk. S ezt nem fejünkkel kell tudnunk, hanem egész lényünkkel, hogy halálunkkal visszatérünk, beleolvadunk a nagy egészbe. "

               Talán már sok is az idézet, melyek ösztönözhetnek bennünket, hogy halálunk napjára is gondoljunk. Természetesen az idézetekkel szemben is idézhetnénk olyan meggyőződéseket, amelyek a halállal a semmibe hullást vallják... A lényeg, a magunk életét magunknak kell megélni és halálunkat magunknak kell átélni.

                Nemrég kérdezték tőlem is, hogy gondolok-e a halálra? Válaszom: mint minden ember. Nem félek tőle. A halállal lesz teljessé az ember élete. Az élet csúcspillanata. A halálban válik véglegessé, ki is ő maga, lényegében, látszatok nélkül. A halál nem csak koporsó, hanem bölcső is. Az öröklété. Hiszek ebben. Különben virágot sem tennék szeretteim sírjára. Ezért nem hiábavaló az ima sem. - Halálom napja? Senki sem tudja sem azt, sem az óráját. Reménykedem, hogy majd nekem is mondja a Názáreti Jézus Krisztus: "Még ma velem leszel a mennyben." S majd az Ő szavaival lehelhetem: "Atyám kezedbe ajánlom lelkemet."

                 Halottak Napja most van. - Halálunk Napja sincs távol...

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007