2025. augusztus 31. vasárnap,
Erika, Bella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.
...

A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja.

...

 Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján.

Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is...

...

Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.
...

Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg).

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Halálunk napja
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



A cím nem tévedés, hiszen mindannyian tudjuk: "Halottak Napja" lesz, van. Temetőkbe megyünk, szeretteink sírjára virágot teszünk, gyertyát gyújtunk és emlékezünk a napra, amikor ő, ők elmentek, - előre mentek! - .Haláluk órájára emlékezünk.  Vajon  gondolunk halálunk napjára is?   

           Halálra gondolni? Igen. Természetes az öntudattal élő embernek. Elmúlás szövi át életünk, a pillanatok patakján csordogálnak napjaink. A Föld élőlényei közül egyedül az ember tudja, hogy meghal. Mekkora várakozás, készülődés, amikor újszülöttet várunk...  Bölcsesség jele, ha legalább olykor  felkészülünk halálunk órájára. Jókai Anna kortárs írónk szerette volna: 

             "Ne csak velem, de általam történjen: / az aktív meghalás erejét kérem. / Nem eutanázia: nem öngyilok: / Értem küldött felismert angyalok!"

              Ha az ember írástudásának kezdetétől keres, számtalan vallomást talál, amint halálával szembe néz. A latin költő, Horatius( + Kr.e. 8.) írja: " Meg nem halhatok én teljesen... Jobb részem nem enyész, szellemem él tovább. "  Az Istent tagadó, káromló Henrich Heine (+1856) élete alkonyán vallja: " Igen, tékozló fiúként visszatértem Istenhez... Ha már vágyunk egy Isten után, aki valóban képes segíteni... akkor el kell fogadni személyiségét, világon kívüliségét és  szent tulajdonságait... Így ráadásul elnyerjük lelkünk halhatatlanságát, a halál utáni örök életet..."

             Arany János (+1882) halálát túlélő bizalmát oly egyszerűséggel reméli: "... Köt engem a jó Isten kévébe, / Betakarít régi, rakott csűrébe. / " Gárdonyi Géza (+1922) így gondolta: " a halál nekem nem kivégzés, börtön, / nem fázlaló, nem is rút semmiképpen: / egy ajtó bezárul itt lenn a földön, / egy másik ajtó kinyílik ott fenn az égen. //

            Hamvas Béla (+1968) író, filozófus: " Az élet nem hetven vagy nyolcvan év, hanem örök létezés, és nem végig kell élni, hogy az ember megsemmisül, hanem úgy, hogy ha akarna sem tudna soha megsemmisülni. " - Sinka István (+1969): " Útlevelem a sors / pecséttel látja el, / s indulok végtelen / hazámba innen el. //  Illyés Gyula (+1983) amikor testén az öregség elmúlást jelző nyomokat nézi, szinte büszkeséggel kiáltja az "Érinthetetlen" című versében: " Hogy magam én, még konokabban, / még beljebb húzódva magamba, / megmaradjak, ami vagyok, / érinthetetlen, halhatatlan. " //  Weöres Sándor (+1989) felteszi a kérdést: "Halálommal a semmibe térek? " Testében zártnak érzi magát, és megállapítja: " Míg él s lót-fut, halott vagyok, / s ha ő nincs, megszabadulok, / vissza, Isten szerelmébe. " //  - Nemes Nagy Ágnes (+1991) szinte sikoltja: "Nem akarok meghalni, nem..." Ám érzékeny lelkével látja a létező tárgyak üzenetét: " Mert fény van minden tárgy felett.../ hiszem a test feltámadását. "//

                Pilinszky János (+1981) a halált " nyitott szárnyú emelkedő zuhanás "-ként látja. Hová? Istennek mondja: " Halálom után majd örök öledben, / fölpanaszlom akkor, mit tettél velem, / karjaid közt végre kisírhatom magam, / csillapíthatatlan sírok hangosan. "//  Vásáry Tamás köztünk élő zongoraművész, karnagy vallja: " Ha felismerjük, hogy csodálatos isteni lények vagyunk, hogy lelkünk nem halandó, már nem félünk. S ezt nem fejünkkel kell tudnunk, hanem egész lényünkkel, hogy halálunkkal visszatérünk, beleolvadunk a nagy egészbe. "

               Talán már sok is az idézet, melyek ösztönözhetnek bennünket, hogy halálunk napjára is gondoljunk. Természetesen az idézetekkel szemben is idézhetnénk olyan meggyőződéseket, amelyek a halállal a semmibe hullást vallják... A lényeg, a magunk életét magunknak kell megélni és halálunkat magunknak kell átélni.

                Nemrég kérdezték tőlem is, hogy gondolok-e a halálra? Válaszom: mint minden ember. Nem félek tőle. A halállal lesz teljessé az ember élete. Az élet csúcspillanata. A halálban válik véglegessé, ki is ő maga, lényegében, látszatok nélkül. A halál nem csak koporsó, hanem bölcső is. Az öröklété. Hiszek ebben. Különben virágot sem tennék szeretteim sírjára. Ezért nem hiábavaló az ima sem. - Halálom napja? Senki sem tudja sem azt, sem az óráját. Reménykedem, hogy majd nekem is mondja a Názáreti Jézus Krisztus: "Még ma velem leszel a mennyben." S majd az Ő szavaival lehelhetem: "Atyám kezedbe ajánlom lelkemet."

                 Halottak Napja most van. - Halálunk Napja sincs távol...

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007