 | | | 2025. december 4. csütörtök, Borbála, Barbara napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Hat év alatt közel kétmillió embert gyilkoltak meg – hol is? | | 
Nem tananyag persze a kérdésre adandó válasz.
Valahogy mindmáig
nem. Csak törhetjük a fejünket, vajon miért?
A Szovjetunióban 1917-1923 között a GPU autentikus becslései szerint
körülbelül 1 760 000 embert gyilkoltak meg. 5, 2 millió éhhalált halt 1917 és
1922 között, 6 millió éhen halt 1932-1933 között.
(Számadatok a húszéves bolsevizmus történetéből. Máriabesnyői
Missziós Naptár 1938. Szerk.: P. Medgyesi Dezső O. M. Cap. Máriabesnyő, 1937.
33. old.)
Folytassam tovább?
„1922-ben két kényszermunkatábor volt 6000 kényszermunkással,
akik mind tisztekből, hivatalnokokból és papokból regrutálódtak. 1927-ben
ötvenre emelkedett a táborok száma, 140 000 elfogottal. 1930-ban már 90 tábort
találunk egymillió ötszázezer nyomorulttal s a tisztekhez, polgári elemekhez
„csatlakozik” a kulák is. 1932-ben 140-re emelkedik a táborok száma, 2 500 000
szerencsétlen ember sínylődik itt, legnagyobb részük paraszt, mert a polgári
elemeket közben megölték. 1936-ban 250 munkatábort találunk 6 500 000
kényszermunkással. 1932. év végétől 1936-ig, tehát a második ötéves terv első
négy évében a kényszermunkatáborok száma 80 százalékkal, az elfogottak száma
160 százalékkal emelkedett.” (U. ott)
No de nem, inkább nem idézem
tovább a fentebbi statisztikát.
Csak lakonikusan megjegyzem::mindez miért nem
tananyag?
Tudom, a kérdés, költői, de mégis... |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |