 | | | 2026. január 7. szerda, Attila napja. Kalendárium | 
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | | 
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | | 
Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza, A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De még azért elbirjuk fegyverünk, ...
| | 
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | 
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat ...
| | 
Tél közepén, az év 22. napján van a Magyar Kultúra Napja, és egyben a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik. A fellelhető ...
| | 
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg.
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. 1903-ban a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20.-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről Azóta a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A keresztre feszített Jézus | | 
" Jézust miközben elvezették, megfogtak
egy bizonyos Simont, Cirenéből valót,
aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy
vigye Jézus után. A nép és az asszonyok nagy sokasága követte
őt, jajgattak és sírtak miatta. Jézus odafordult hozzájuk, és így
szólt: Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok! Magatokat
és gyermekeiteket sirassátok!... Vele
együtt vittek két gonosztevőt is, hogy kivégezzék. Amikor
arra a helyre értek, melyet Koponyahelynek neveznek, megfeszítették
őt és vele a gonosztevőket is, az
egyiket jobbról, a másikat balról. Jézus ekkor így szólt: '
Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.' - A
hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, kilenc
óráig. A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettészakadt.
Jézus ekkor hangosan felkiáltott: '
Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet! ' E
szavakkal kilehelte a lelkét. " (Jn
23)
A XII. század és minden idők különleges
szentje, Assisi
Ferenc egyik alkalommal mikor a templom körül sétált, sírt.
Szembe jött vele barátja. "
Miért sírsz Ferenc testvér? " - kérdezte. Ferenc
válasza: "
Siratom a mi Urunk szenvedését s nem szégyellném az
egész világot bejárni, hogy velem sírjanak sebein..." ---
Nagyböjt van. A keresztény/keresztyény emberek 40
napon át Jézus Krisztus szenvedésére gondolnak. Gondolnak?
Szívüket érinti a Fájdalmak Férfiának kínja? A
keresztúton kísérte őt Édesanyja, aki együtt sírt a síró asszonyokkal. Az
eszünk mennyi kérdést feltesz most vagy bambán közömbös. Most
engedjünk szívünknek, hogy érezzen és kérje a Fájdalmas Anyát:
" Add meg
kérlek, hogy míg élek, Együtt
sírjak mindig véled S
azzal, ki fán eped. A keresztnél veled
állni, Gyászban
veled eggyé válni: Erre
űz a szeretet. "
Lelkünk
könnye minden érzés, gondolat, amellyel
együtt sírunk mindazokkal, akik
könnyek nélkül ugyan, de sírnak Jézus szenvedésének, szenvedő
embertársainak fájdalmán...
MEGFESZÍTETT URAM, JÉZUS!
Emberek
körülötted, szenvedésed okozói, résztvevői. Emberek, - arcok. Látjuk
őket. Látjuk Júdás áruló, Péter tagadó, Pilátus
kétkedő, Heródes gúnyolódó, Barabás gyilkos arcát. ---
Látjuk, lássuk, Péter sírásban tisztuló, a lator, Dismas
bűnbánon reménykedő, a kivégzést felügyelő
Százados villámfelismerését, 'Jézus
igaz ember', Arimetai József és Nikodémus bátor, a
Fájdalmas Anya gyötrelembe mélyült arcát...
Arcok kavargó áradata körülötted, és Te
középen, keresztmagasságban
fölöttük, fölöttünk. A TE
MEGÜTÖTT VÉRES ARCOD, melyen átsejlik az Irgalom, a
Megbocsátás, a Szeretet mennyei Atyád iránt és
minden ember iránt. Imádom arcodat Uram! Kavargó
arcok áradata kereszted körül, itt és most. Keresztedről
rám tekintve, milyennek látod arcomat, Uram?
JÉZUS,
KERESZTRE FESZÍTETT!
Hogyan is tudtál és tudsz mentségére sietni, bocsánatot
kérni a gúnyolódóknak, a káromkodóknak, gyilkosaidnak?
Hogyan is nem hasonlasz meg "embervoltoddal", Te
magad is egy az emberek közül? Gonosz
az ember? Ha rád nézünk, ha keresztedről ránk nézel, benned
az ember isteni titka!Te azt is tudod, látod, hogy
a bűnben összetört emberi szív salakja alján még
izzik egy parányi parázs, mely kegyelmed fuvallatára fellobban
és betölti a hit, teljessé teszi a szeretet. Assisi Szent Ferenc élettörténete azt is
elbeszéli, hogy
egy alkalommal, amint hosszan szemlélte Jézus szenvedését, kezein,
lábán, szíve felett felpiroslottak Krisztus sebei. A
stigmák kegyelmében részesült. Mi
magunk is, ha szemléljük a Keresztre Feszítettet lelkünkön
felpiroslanak szent sebei. Szenvedésének
részt-vevő tanúi -ne okozói!- legyünk, hiszen,
aki Vele szenvedünk, általa meg is dicsőülünk. A
Krisztus-hívők felfoghatatlan és csodálatos titka. Pál
apostollal valljuk és akarjuk: "
Hasonló akarok lenni hozzá halálában, hogy
eljussak a halálból való föltámadásra. " (Fil.3,1.)
( Az
idézett versszak Todi Jakab "A fájdalmas Szűzről" szóló himnuszából való Sík
Sándor fordításában. )
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |