2026. március 29. vasárnap,
Auguszta napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

-

Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult.

...

 

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

...

                  

...

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
...

Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Amikor az ördög is szívesen megy a templomba
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Az Orwell által megörökített Nagy Testvér mindig figyel, tudja, miként működjön továbbra is a három T, mit tiltson, tűrjön vagy támogasson. Bár e triumvirátusból mára mintha csupán az első számítana, a tiltás. Mint a mesében, melyben a király végigvonul a tömeg előtt, s mindenki – merthogy így illik – a ruháját dicséri. Erre egy kamasz bekiabál: „Nehogy már nekem bebeszéljék, milyen szép a ruhája, amikor – mezítelen!”

 Valaki ismét „bekiabál”-t, azaz közzétett egy írást. Íme:

»Egy katolikus tárta fel a következő történetet úgy, ahogy az történt. Úgy tűnt, hogy az ördög 2020 nagy részét a pokolban töltötte, és nem látogatta meg személyesen világunkat. A hozzá csatlakozott, egyre növekvő számú nem hívővel foglalkozott, ezért a bajok nagy részét démonjaira hagyta, akik továbbra is hazugságokat és félelmet terjesztettek a földön. Múlt vasárnap sürgős hívást kapott az egyik szolgájától, aki közölte vele, hogy az egyik fő célszemély találkozni akar vele. Bízva abban, hogy a pokol a lehető legjobb formában van, az ördög beleegyezett, hogy találkozik az illetővel.

Az ördög megdöbbent, amikor a helyszínről, ahol találkoznia kellett az újonccal, kiderült, hogy egy katolikus templom. „Nos, rendben” – gondolta magában. „Manapság mindenhol vannak követőim, néhányan nem is tudják, hogy nekem dolgoznak.” Megérkezett a templomba, és gyorsan a bejárathoz vonult. Úgy tűnt, mintha a mise csak most kezdődne, bár észrevette, hogy nem sok ember van a templomban. Óvatosan kinyitotta a külső ajtót, és éppen belépett az előcsarnokba, amikor egy férfi lépett gyorsan hozzá. „Jó reggelt, új ember vagy nálunk?” Az ördög megremegett a fájdalomtól, amikor meglátta a feszületet a pap nyakán. Visszanyerte higgadtságát és elfordította szemét a keresztről. „Igen, van egy kis dolgom valakivel, és úgy volt, hogy itt találkozom vele” – mondta. „Csodálatos” – kiáltott fel a pap. „Hadd mondjam el, hogy a plébániánk mivel birkózik meg ezekben a nehéz időkben. Hadd mutassam meg neked.” Mivel nem volt biztos benne, hogy miről beszél a pap, az ördög engedelmeskedett, és tett még néhány lépést tett a templom belseje felé.

A keresztelő kút mellett elhaladva az ördög észrevette, hogy az üres. „Nincs szentelt víz!”, kuncogott vidáman. „Ó, nincs” – mondta a pap. „Nem akarunk kórokozókat terjeszteni.” „Egyetértek”, mondta az ördög. „100%-ban egyetértek.” Az ördög ekkor észrevette, hogy a fadarabokkal zártak le minden második padsort. Látva, hogy bámul rajta, a pap büszkén közbeszólt. „Igen, biztosítjuk, hogy nehogy túl sokan legyünk a templomban.” Még a lezárt padsorok ellenére is az ördög észrevette, hogy nincs sok ember a misén. „Hol vannak az őrök?” „Milyen őrök?”, kérdezte a pap. „Hogy betartsák ezeket a korlátozásokat.” „Nincsenek őrök, mi csak a kormány irányelveit követjük.” Az Ördög mosolygott. „Jó, jó. Meg kell adni azt, ami a császáré.”

A pap tovább vezette az ördögöt a templomban, ahol – vagy inkább nem – láthatta a hívek arcát. Látva a kétkedő pillantást az ördög arcán, a pap megjegyezte: „Tudom, nehéz lesz megtalálni maszkban azt a személyt, akit keresel” „Szóval elfeded maszkkal a hívők arcát?” A pap mosolygott. „Természetesen, mi hiszünk a biztonságban. Különben is, az emberek annyira el vannak telve a félelemmel ezekben a napokban.” „Csodálatos” – mondta az ördög. „Félelemben kell élniük. De árulja el, miért van itt olyan kevés ember?” A pap sóhajtott. „Nos azért, mert nem kötelező részt venni a vasárnapi misén. „Micsoda? És nincsenek őrök? Emlékszem, úgy értem, hallottam, hogy az Egyház soha nem hagyta el a misét, nem számít, mi történt a világban, háború, pestis, vagy bármi.” Az ördög csodálkozása gyorsan átfordult megelégedésbe. Démonjai minden bizonnyal jó munkát végeztek, amikor neki nem volt aktív földi szolgálata.

„Mit mond a püspökötök erről az egészről?” – kérdezte az ördög. A pap mosolygott. „A püspöki konferenciánk határozta meg az irányelveket egyházmegyénk részére. Nehéz döntés volt számukra, hogy tavaly leállítsák a miséket” Az ördög véreres szemei tágra nyíltak. „A püspökök leállították a szentmiséket?”, kérdezte. „Igen” – mondta a pap. „Több hónapra.” „Hogyan juttatták el a szentségeket a néphez?”, kérdezte az ördög. „Sajnos nem tudtuk eljuttatni.” Az ördög mosolygott. Hónapok óta nincs szentségek kiszolgálása. Most már tudta, hogy miért csatlakozik olyan sok ember a soraihoz. „Hadd tisztázzam. Több hónapra leállítottátok a szentmiséket, nem szolgáltattátok ki a szentségeket, és még mindig nem kötelező, hogy a katolikusok részt vegyenek a vasárnapi misén.” A pap felkapta a fejét. „Így van. De élőben közvetítjük a misét!” Az ördög megint kuncogott. Aztán azt gondolta: „Mit szól ehhez a pápa?” A pap mosolygott. „Oh, ő egyetért azzal, hogy semmi sem fontosabb, mint az emberek fizikai biztonsága. Őt is nyomasztotta, amikor lemondta a nyilvános húsvéti szentmisét a Vatikánban tavaly. Valójában néhány ember vett részt azon. Ettől még nagyon szép volt.” Az ördög táncolt az oldalhajóban. „Igen, a fizikai biztonság a legfontosabb dolog.”

A csendes hangok elhallgattak. A mise lassan elkezdődött. A celebráló pap és a mininstránsok bevonultak. Az ördög kezdett kényelmetlenül fészkelődni, ahogy a keresztet hordó az ő irányába mozgott. A pap észrevette az izgatottságát és hozzá fordult. „Sajnálom, nem akartam elvenni annyi idejét. Azt mondta, hogy keres valakit?” Az ördög önelégülten bólintott. „Igen, azt hittem, hogy van egy kis dolgom, de látom, hogy a munkám itt befejeződött.” Aztán elment.«

Eddig az írás, amelynek forrása közlését tiltja a Facebook – persze meglehet, hogy lassan magát az írást is törölni fogja mindenhol, ahol felületén napvilágot látott.

Kommentárul annyit, hogy ez egy olyan látlelet, amit száz év múlva, ha csak addig meg nem elégeli végképp a történelem ura, Jézus Krisztus mindazt, ami emberlétünk felszámolása érdekében zajlik, a történészek méltán kordokumentumként kezelhetnek.

Merthogy a király – hogy, hogy nem – ismét mezítelen, csakhogy ezúttal már a szent falak közé sem szégyell bemerészkedni, mi több, ott uralkodni. Amit viszont csak azért tehet, mert vannak, akik ottan őt szívesen látják. Értse, aki érti!

 

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007