 | | | 2025. november 14. péntek, Aliz napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Várakozásunk Isten felé | | 
Egész életünk várakozás. Nincs olyan pillanat, amelyben ne lenne benne nyíltan vagy rejtetten a várakozás. Harcunk ellene reménytelen, holott szüntelen tevékenységgel küzdünk, hogy ne kelljen várni hiába. Vajon mit , kit és miért várunk? Vajon nem érezzük, hogy várakozásaink teljesülése mindig elégtelen? Mégis várunk, mert szívünk nyugtalan. Mire, kire és meddig várjunk, hogy békességet találjunk? A hippói bölcs, Szent Ágoston megvallja: " Nyugtalan a mi szívünk, míg benned meg nem nyugszik, Istenem... " Az Istenre várakozás szent, és ez a szent várakozás önmagában hordja annak a békességnek előízét, melyet egyedül Isten adhat, és Ő meg is adja. Isten-várásunk hiábavalóságtól átszőtt várásainkat célhoz segíti.
Most kérem az Olvasót, ne vegye meggondolatlan indulatnak, hogy közvetlen stílusban kérdezek, de ezek a kérdések önmagamhoz is kiáltások. Kérdezem: Várjuk, hogyan várjuk?... Legalább úgy várjuk az Istent,
- mint szülő gyermekét?
- mint gyermek apját, anyját?
- mint szerelmes szerelmét?
- mint beteg a gyógyulást?
- mint éhes az ételt, szomjas az italt?
Valóban, miként várjuk, várod, várom az Istent? Várjuk-e úgy legalább, mint
- véges a Végtelent, - mint halandó a Halhatatlant, - torz a Tökéletest, - kérdések a Feleletet, -részek az Egészet, - esendő a Teljességet, - sebesült az Orvost, - igazságra szomjas az Igazságot, - jóságra éhes a Jó - teremtmény a Teremtőt, -szépségre epedő a Szépséget, bűnös a Szentet, - vétkes az Irgalmat, - boldogtalan a Boldogságot, - EMBER AZ ISTENT?! Uram, van bennem vágyakozó várakozás, várakozó vágy. Embervoltom sír utánad, és örvendező reménnyel kereslek, várlak Istenem! Törekszem, hogy betöltsön a csönd, az alázat, a figyelő hallgatás, a feltétlen hit, az öröm, a remény, böjt és ima.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |