 | | | 2026. szeptember 8. kedd, Mária, Adrienn napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Feszület | | 
Gyermekek szenvedése, ártatlanok kínja, háborúk, haláltáborok,
katasztrófák, kínzó betegségek, népek és egyének sorstragédiái mind-mind
kérdésként kiáltják? Miért? Miért?! Választ várunk.
Mi a válasz? Ki ad magyarázatot? Még Isten sem talál szavakat, "csupán"
elénk állítja a Feszületet. Lázadó vagy kétségbe esetten könyörgő miértjeinkre
ez az Ő válasza. Megtestesült Isten Fia a kereszten. Isten válasza. Értjük?
Maga az Isten szenvedi szenvedéseinket. Amilyen kínzó a kérdés,
olyan csodálatos a válasz... Jézusom kiáltó kétségbeesésed: " Istenem,
Istenem, miért hagytál el engem?! " Kétségbeesésem örvényében velem
vagy. " Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. " - nyugalmad
feltétlen bizalommal nyugtat, bár a miértek maradnak...
Schütz Antal megrendült lélekkel elmélkedik a nagypéntekről.
" Úgy vállalta Isten az emberrel való sorsközösséget, hogy vállalta a
tragikumnak, a bűnnek legérettebb gyümölcsét, a halált is... ennek okvetlenül
lesz mélyebb értelme is... a történelem éjfele és rendeltetése: kivirágozni
húsvétban, ha vele szenvedünk, vele együtt meg is dicsőülünk. (Róm 8,17) És
sejtelme kél az embernek, hogy miért lett a történelem kulcsa ez az egyberótt
két igénytelen fa, a kereszt."
Hegedűs Lóránt református teológus így elmélkedik a feszület
előtt: "... mi a 20. században Isten nemlétét tapasztaltuk meg
világháborúkban, haláltáborokban. Sokan azt mondják: Istennek egy mentsége van,
hogy nem létezik. Aki ezt a 20. századi életérzést soha nem tapasztalta meg,
nem 20. századi ember... S innen kell eljutni odáig: DE VAN! MERT EZT Ő IS
MEGSZENVEDI, MIKOR EMBERRÉ KONCENTRÁLJA MAGÁT A GOLGOTAI KERESZTEN. S Ő is
számtalanszor isteni végtelenséggel belerendül abba, hogy százmilliószorosan
szenvedje meg a mi legkimondhatatlanabb szenvedésünket . Ekkor lesz a
magától értetődő Istenbe vetett hitből s nihilista hitetlenségen át
NEM-MAGÁTÓL-ÉRTETŐDŐ ISTENBE VETETT HIT, amely viszont minden kritikát kiáll.
"
Tér és idő keresztjére vagyunk verve mi emberek. Elalélunk -
amint vallja egyik versében Pilinszky - aztán a szálkák felriasztanak.
Szenvedésünk mozdítja fejünket. Hová, kihez forduljunk? Próbáljuk a
Megfeszített felé fordítani arcunk. A vérünkben, idegeinkben, élő húsunkban
hasító fájdalom értelmet keres. Talán "csak" annyit,
amennyit Pálos Rozita költő kér: " Jaj ne hagyj el Istenem! / Kívüled már
senki nem / Gondol énvelem. / Mint szarvas a friss vizet / Vágyom tiszta
közeled. / Sírsomnak adj nevet! "
" Nevet " - miért szenvedünk, értelmet az
értelmetlenségnek, az elmondhatatlan szenvedésnek, ki adhat? Ő, aki a kereszten
függ és képes azt mondani a fejét feléje fordító embernek: " Még ma velem
leszel a paradicsomban. " Imádkozzunk Pilinszky szavaival: " Temess a
karjaid közé, /ne adj oda a fagynak, / ha elfogy is a levegőm, / hívásom sose
lankad. / - Légy reszketésem öröme, / mint lombja a fának: /
adj nevet, gyönyörű nevet, / párnát a pusztulásnak. "
FESZÜLET útszéleinken, falvak, városok központjában,
templomokban, otthonunk falán. Bánt valakit a Megfeszítettre emlékezés? Unalmas
látni itt-ott, oly sok helyen. Annyiféle anyagból s annyi formában? Vajon
mi a titka annak, hogy bár gyötrelmes szenvedésre emlékeztet, mégis nyugalmat
és békességet ad? Hamvas Béla írja: " Minden szeretet ősképe a golgotai
áldozat: önmagamat odaadni. " - Innen a
Feszület tisztelete, megunhatatlansága, elfogadása, tűrése, igénylése,
tisztelete. Jézus a kereszten " s ahogy kinyújtja karjait, elámulunk:
oldalsebében elfér a világ." (Vasadi Péter)
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |