 | | | 2025. november 16. vasárnap, Ödön napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Pünkösd örök ünnep | | 
Sokaknak a pünkösdről csak bizonyos népszokások jutnak eszükbe,
de valójában fogalmuk sincs, miről is szól. A karácsony, a húsvét még csak mond
valamit, de e nap már szinte semmit, legalábbis ami benső tartamát illeti.
Bangha Béla jezsuita atya
írásából idézek:
„Pedig
éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló
ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon:
igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.
Mi hát a pünkösd? Röviden így mondhatnám: a karácsony és húsvét betetőzése. A
karácsony s húsvét adományainak összegezése, voltaképpen megszerzése,
birtokunkba juttatása. Pünkösd nélkül a karácsony és húsvét merő
világtörténelmi dátumok volnának, nagyszerű, de tőlünk távol álló események
emléknapja. A pünkösd teszi, hogy a megtestesülés és megváltás hozománya a
mienk legyen, hogy gyümölcse ránk is alkalmaztassák, hogy a Szentlélek kegyelme
által egyenként és egyénenként is megszerezzük a megváltás kincseit. A pünkösd
éppen ezért nem átmenő, egyszerű ünnep, hanem örök ünnep, állandó ünnep,
mindennapi ünnep, amely a lelkek birodalmában soha meg nem szűnően fejti ki
varázslatos, jobban mondva: isteni erejét.”
(Bangha Béla: Pünkösd. Bangha
Béla Összegyűjtött Munkái. XVIII. köt. Budapest, 1941. Szent István Társulat,
110-111. old.)
Igen, pünkösd a tökéletes
szeretet ünnepe. Isten szeretetéé, ami mindent, mindeneket átjár. De miként is
értendő ez?
„Isten az emberiséggel – Noéval
és fiaival – a vízözön után kötött először szövetséget. A szövetségnek jele az égen
megjelenő szivárvány volt. De az emberek hűtlenek lettek és bálványimádásba
estek. Isten azután Ábrahámmal kötött szövetséget, amikor megtette őt az
emberiség ősatyjává. Ennek a szövetségnek jele a circumcisio volt. Ezt a
szövetséget újította meg most Izrael egész népével a Sínai hegynél, az
egyiptomi fogságból való kiszabadulás után ötvenedik napra. E szövetség
törvénye a tízparancsolat volt, amit Isten a két kőtáblán adott Mózesnek. A
szövetség jele pedig a szombat (sabbat) ünnepe volt. Ez a szövetség azonban
külsőleges és tökéletlen volt, de mégis előképe volt a tökéletes
szeretetszövetségnek, amikor Isten a megváltással kiemelte az emberiséget as
bűn rabszolgaságából. A szövetség törvénye a tökéletes szeretet, amit a
Szentlélek, aki valóban a szeretet, az emberek lelkében elültet; az újszövetség
jele pedig a keresztény vasárnap. Ez az újszövetségi ünnep a mi keresztény
pünkösdünk.”
(Dr. Szunyogh-Xavér Ferenc OSB:
Magyar-latin Misszále. Budapest, 1933. Szent István Társulat, 656-657. old.)
Csak kívánhatjuk, hogy legyen
nekünk is, mint egykor az apostoloknak, az érettünk a keresztfán önmagát
feláldozó Megváltó tökéletes szeretetével teljes ez a nap.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |