2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Olimpia, szépség, magyarság…
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Közhelyszámba megy, hogy azok a régi görögök az Olimpia idején letették a fegyvert, hogy nemes küzdelemben győzedelmeskedjenek oly ideákért, amelyek jelentését talán ma már nem is értjük.

Hiszen az olimpiai játékok megrendezése ma már jó befektetés, nemzetek iszonyú egymásnak feszülése, teljesítményközpontú és izzadságszagú barbárság.

Régen kultikus áldozatiság lengte körül, mára csak az áldozat marad, századmásodpercekért küzdők embertelen áldozata, melybe számos sportoló – köztük a mi Kolonics Gyurink – belehalt.


Nézem a nőket – akik szépek is lehetnének, de itt elcsúfultan valami férfiasnak hitt heroizmus bohócai – ahogy vicsorognak, sírnak, jajongnak, fintorognak, levetkezik nőiességüket, és a roppant terhek, távok, vad fogások és dobások alatt megalázott lényekké válnak. Csalás ez, olyasféle, mint a megnyitó ünnepség kockái közé becsempészett és korábban felvett tűzijáték-apokalipszis.

És nézem a mieinket, ahogy kontraproduktív diplomáciánk, rossz önmenedzselésünk és a rólunk hazug történelmet terjesztők miatt mennyire senkinek tekintenek itt, ahogy sorban ellenünk ítélnek, ahogy szenvedjük a kisnemzetek örök kárhozatát. Nem valamiféle érthetetlen okból… Semminek néznek, s ma már azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, amivel még sokig jogosan: irigyek ránk.

Pedig sportnagyhatalom voltunk, s talán még a régi dicsőségünkből mára is maradt. Igaz, fogy a muníció, de még most is szerencsésebb nemzeteket, gazdag és boldog nemzeteket magunk mögött hagyunk. De mintha még ez a kicsiny vigaszunk is szúrja valakik szemét.

Ezért váltunk nevetségessé a nyitó ünnepségen, helyesebben így tettek nevetségessé bennünket. A szép magyar nőket, lányokat és asszonyokat mindenképpen. Magam sem hittem a szememnek, mikor a magyar küldöttség hölgytagjai bevonultak „piros pipacsos” kosztümükben, melynek látványa a neves Guardian újságírójából azt a mondatot váltotta ki, mely szerint a magyar nők ruhája volt a legundorítóbb.

Távol állok attól, hogy helyeseljek, de baráti társaságban egyet kell értenem a fenti vélemény írójával.

Ráadásul még irigykedtem is…

Irigykedtem azon boldog nemzetekre, amelyek tradicionális ruhákba jelentek meg, s tették ezt büszkén. Mi is tehetnénk…

Európa, de talán a világ legszebb és legékesebb népviseleteit tudhatjuk magunknak, mi tanítottuk meg Európát és közvetve a világot a bő és a szűk nadrág viseletére. .A kalotaszegi csodák pedig megidézik a régi sumer papnők szakrális öltözetét. A székely lányok egy vasárnapi istentiszteletre vagy szentmisére több szépséget, bájt, jóízlést, nemességet visznek, mint a világ kétszáznégy nációja összesen és együtt a pekingi arénába.

 Görbicz Anita, a világ legjobb női kézilabdázója

 Az már nem a mi bűnünk, hogy a nemzet legszebb férficsapataiból és nőiből zsúrfiúkat és messziről nézve „foltos teheneket” csinál egy nemzetidegen szemlélet és kulturálatlanság. És tegyük hozzá, a rosszindulat és irigység. Pedig a nemzetek kavalkádjában a sok szép férfi és nő között a magyarok egységesen a legszebbek. Még a közvélemény-kutatás is az olimpián részt vevő versenyzők második legszebbjének a mi Drávucz Ritánkat választotta.

 Drávucz Rita

 De elveszett a régi dicsőségünk, és könnyekkel a szemem közt nézem a nemzet színét és virágát, ahogy egy pökhendi és anyagelvű borzalom átgázol rajtunk, hamis és hazug ítéleteivel megaláz, embertelen önhittséggel, álcázott rasszizmussal, valamint hatalmas anyagi háttérrel letipor bennünket.

Ez nem az az olimpia, amiben hinnünk kell. Ez végjáték. A matéria diadala a szellem és a lélek felett…


 

 

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007