ÖRÖK JÉZUS
karácsony, születésed napja,
kérdezlek:
érdemes volt emberré lenned?
Bocsásd meg nagyon emberi kérdésemet,
mely nagyon emberien gondol rád,
hiszen te az Isten vagy,
s tudtad előre,
hogy az Ember tökéletesedésének útján
e l ő r e halad,
a tényeken alapuló látszat ellenére,
bukdácsolva, vétkek szakadékába zuhanva
tökéletesedik azon az úton,
amelyet Te határoztál meg részére:
LEGYETEK TÖKÉLETESEK,
MINT MENNYEI ATYÁTOK.
Az út hosszú,
kevés volt még a 2013 év.
Neked van időd.
Úgy látszik, az emberiségnek is,
és kell, hogy ideje legyen,
amíg el nem éri az Eszményt,
közelítse az évezredek útján.
Uram, az ezredforduló 24 órás tv-műsorát néztem. A Greenwichi Királyi Csillagvizsgálótól északra s délre, keletre s nyugatra bemutattak országokat és városokat. Láttam az öt világrészt és színes forgatagát az EMBERNEK, ezer népével, ezer arcával, ezer színével és mind ünnepelt. Ünnepbe, örömben és reménybe öltözötten a lelkét mutatta, és képes volt egymást átölelni, békét és szeretet üzenni. ami a legfontosabb volt nekem: a fekete, a fehér, a sárga bőrszínű, férfi, nő, gyermek s agg MIND M Á S K É N T UGYANAZ. Mennyi gazdagság, szín, érték a népek családjában, mennyi remény, jót akaró vágy, szeretet énekelt és táncolt és imádkozott!
Kérdezlek Téged,
nem szégyelled 2013 év után,
hogy emberré lettél, Uram?
Megkapom a választ,
ha így gondolok az emberre,
mert ilyen is,
és Te e g y ü t t látod mindig,
Sőt látod a bűntelen Ártatlant
és a Vétkest, akiben él a Megtérő.
Egy pillanatban.
egy tekintettel látod az Embert,
hétmilliárdnyi egyetlenségét,
mindannyiunknak.
A mozaikmű részdarabokból áll.
A részek, melyek töröttek,
torzók, mit sem mondanak,
de EGYÜTT SZÉP EGÉSZET alkotnak.
Uram, az emberiség SZÉP EGÉSZÉT egyedül Te látod,
térben és időben együtt: látod a barlangi embert, látod a középkorban élőt, látod a ma emberét világvárosokban, sivatagban, erdőben, falun, tanyán, felhőkarcolókban, látod sátorban és látod az űrben sétálót, látod a műveltet és az analfabétát, szentet a kolostorban és gyilkos a börtönben.
Uram, minden ember, minden nép mozaikdarab az Emberiség családjában, egy-egy vonás, önmagában rút, értelmetlen, tört darab, de EGYÜTT AZ EMBER ARCÁT MUTATJÁK a teremtéstől kezdődően a beteljesedésig.
Uram, ha így látod,
nem bántad meg, hogy emberré lettél!
Ám mi van, ha magamra gondolok?
Jó, jó, az emberiség, d e é n ,
és a másik én, egyenként,
ha ránk nézel, nem keseredsz el Uram?
Egyszeri életünk térben és időben.
De benne az érinthetetlen Én,
aki mi mindent tesz, tűr, min megy át?
Megszámlálhatatlan szavaink, tetteink,
szándékaink és akarásunk,
érzelmeink gyűlölettől a szerelemig,
a szeretet és a taszítás, mily vonzásai?
Uram, jó tetteim és vétkeim
mennyi-mennyi, csak Te tudod. Mennyi részből tevődik össze egy napunk, hát még egy év, és mennyiből életünk maga?! Több az árny, mint a fény? Kevés erényünk erkölcsi nyomorunk takarja, és bennünk él a szent és lappang bennünk a bűnös is - Uram, a részeket ismerem magamban csak, tört darab a jó és a rossz bennem, mozaik mű az életem.
Hogyan látod, Jézusom, Uram?
Reménykedem: e g y ü t t,
együtt a részeket, az árnyalatokat,
melyek arcom rajzolják ki,
életem egészét adják.
Reménykedem,
mert fölsorolhatom erényeim s vétkeim,
képességeim, tehetségeim, gyöngeségeim sorát,
de magamban tapasztalva magam sem tudom,
MIT TESZEL TE BENNEM kegyelmeddel...
Az összetört istenarcot mozaiklényemben
miként mented meg, bontakoztatod ki,
miként lesz szép emberlényem e g é s z e,
mint az ikonok színei az aranyban,
kegyelmedben, szerelmes szeretetedben
IGAZ ÉS SZÉP ÉS JÓ?
Uram, Jézus Krisztus, karácsony, születésed napja. Csöndben szemléllek a Betlehemi Jászolban. Anyja karjában a Kisded. Leborulva, ó nem, mint a bölcsek, csupán a pásztorok, újra kérdlek: érdemes volt emberré lenned? Megszületnél újra Isten Fia? - Most a Feszületre nézek. - Hallom, amint imádkoztad Atyádhoz: " Te szerettél engem a világ teremtése előtt. " és hallom, amint nekünk mondod: " Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Maradjatok szeretetemben." (Jn 15,9) - Ó most már nem csupán hiszem, de "tudom", nem bántad meg, hogy emberré lettél, hiszen ígéreted szerint velünk vagy a világ végezetéig. És mindenkor azt teszed, ami kedves Atyád előtt.
Bár minden ember felismerné, hogy Jézus értünk megszülettél. Karácsonyunk felfoghatatlan Ajándéka Te vagy.
Karácsonyunk Jézusa érdemes volt megszületned. Méltó és igazságos imádni és hálánkat örvendezve énekelni! |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
