2025. február 19. szerda,
Zsuzsanna napja.
Kalendárium

Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine's Day...

Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Feltámadott!
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


            „Mert megölhették hitvány zsoldosok,
              és megszűnhetett dobogni szíve –
             harmadnapra legyőzte a halált.
             Et resurrexit tertia die.”
 
                                           (Pilinszky János)
Jézus, az Emberfia előre megmondta, hogy szenvednie kell. Szenvedett. Előre megmondta: megölik. Keresztre feszítve meghalt. És előre megmondta: harmadnapra feltámad. Feltámadt! 
– Feltámadás – nem elég azt gondolni, hogy visszajött a földi életbe tér és idő ketrecébe zárva. A feltámadás annyit jelent, hogy magára öltötte a megdicsőülés, az örök élet állapotát. Legyőzte a halált!
Jézus feltámadása mellett szólnak történeti tények: az üres sír, megjelent közvetlen tanítványainak, majd később 500 embernek. Tény, hogy barátai félve kerülték, amikor a keresztet vitte, feltámadásának hírét kétkedve fogadták. Ám amikor látták, beszéltek vele és együtt ittak-ettek vele félelmük hatalmas bátorsággá változott. El kezdték teljesíteni a Feltámadt parancsát: ” Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Márk l6,l5) Nekik köszönhetjük, hogy ma a Föld országaiban és itt Cegléden is ünneplik feltámadását és vannak, akik így köszönnek egymásnak: Feltámadt Krisztus! – Feltámadt! Alleluja!
Meglehet, hihetetlen ez a hitetlennek, a hívőnek pedig elképzelhetetlen. De ha joga van az embernek a semmibe, a sötétségbe tekinteni, akkor miért ne “álmodhatna” a Fényről, melynek árnyéka nincs, nem sebezhet elmúlás?! Az energia megmaradásának elve közismert. Vajon nem ésszerű feltételezni, hogy a szellemi és személyes energiákra, a személyiség erejére szintén érvényes a megmaradás törvénye?
A feltámadás történeti tényében lényeges mozzanat a történelemtudományon kívül esik: Jézus feltámadása átmenet a halálból az örök életbe, új világba. Az Emberfia feltámadása által Isten életébe emelte a világmindenséget. Elsősorban az emberi életet: “Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, meghallják az Ő szavát és előjönnek: akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására.” (Jn 2l,l) Akkor valósul meg, amit a Jelenések Könyvében olvasunk:”Ekkor új eget és új földet láttam…Íme Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni.” (Jel 2l,l)
Az Emberfia feltámadása biztosítja Isten tervét: az ember nem por és hamu csupán, a halál képtelen megsemmisíteni. A világmindenség kiszámítható tágulása nem a semmibe rohan, s megsemmisül, hanem Új Föld és Új Ég állapotába tökéletesül. Az evolúció feltartóztathatatlanul sodorja a teremtéstől a mindent beteljesítő Istenig. – Pál apostol állítja, hiábavaló a mi hitünk, ha Jézus nem támadt fel. De feltámadt és húsvéti örömmel énekeljük: Alleluja! Dsida Jenő költői szavaival pedig valljuk:
 
“Szépen szeretem ezt a világot,
azért teszek most ilyen nagyot:
mindent adva és semmit nem kérve,
fájdalmas szépen meghalok érte, –
és harmadnapra – feltámadok.”
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007