 | | | 2025. december 2. kedd, Melinda, Vivien napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Láttam a lelket!" | | 
(Jn 1,32)
Ki látta?
Keresztelő János állította a Jordán partján - adja hírül a
Biblia.
Igazat mondott?
Látható a Láthatatlan? Érzékelhető az érzékelhetetlen? Istennél
semmi sem lehetetlen. Most pedig Róla van szó...
Vajon Isten a teremtett világmindenség láthatóságában nem
Önmagát önmagát mutatta és mutatja be? Amikor Egyszülött Fia
emberré lett Jézusban, látható lett. A Szentlélek
eljöveteleikor galamb alakjában, máskor tüzes nyelvek
lobbanásában, szélviharban, szelíd forrásvízben vált
érzékelhetővé.
Saját lelkem sem látom. Mégis mi fénylik föl a szememben s
beszél tekintetemben?az arc mosolya, a kéz mozdulata több ,mint
ami látható. A gondolatban a lélek szikrája fénylik, a szív
szeretetében a lélek izzik. Aki rám néz, a lelkemet is látja,
aki rád néz, annak lelked többé nem rejtett.
"Láttam a Lelket!" - kiáltott Keresztelő János. Igazat mondott.
...........................
LÁTOM A LELKET
Állításom merész. Még azt, hogy Keresztelő János látta,
elfogadjuk, de mondhatja-e egy hétköznapi ember? Igen. Erről
szeretnék írni, s nem kell misztikus élményekre gondolni. Csupán
annyi, amit a mindennapi hívő, szürke hétköznapi ember is képes
érzékel, "látni".
Látom a Lelket
az imádkozó ember arcán. Már gyermekkoromban,
amikor ministráltam, vonzott az áldozók arca. Áldozás
pillanataiban figyeltem azokat. Később, amikor az oltártól
jöttek, jönnek el. Ma is nézem őket. Annak meghittségében élnek,
ami áthatja őket, hiszen az Urat, Jézust vették magukhoz. Az
áldozás, úrvacsora-vétel élménye a Szentlélek
által történik, amint erről ír Pál apostol. ( 1 Kor 12,3 ) Az
áldozók arcán átsugárzó lelkiségben Isten Lelkének fénye.
Talán azt látom...
Látom a Lelket
abban a bátorságban, önérzetes alázatban, amint
valaki megvallja hitét, a kérdezőnek vallásáról beszél és nem
szégyelli meggyőződését. Jézus mondja, ne töprengjünk, miként
válaszolunk a minket kérdezőnek. "Abban az órában megtudjátok,
mit szóljatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól
belőletek."
Látom a Lelket
annak boldogságában, aki éli, érzi, tudja és hiszi,
vallja: Isten gyermeke vagyok. Erről a szeretetkapcsolatról,
érzésvalóságról győzi meg a mindennapok szinte "senki" emberét.
" A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei
vagyunk." (Róm 8,6)
Látom a Lelket
a prédikáló papban, az Igét hírdetőben, napjaink
prófétáiban , a hitet oktató apában, tanárban, hiszen " a Lélek
szólásra indította őket." (ApCel 2,4) " Mindíg csak a
Szentlélektől sugalmazva beszéltek -Isten megbízottaiként - a
szent emberek." ( 2 Pt 21 )
Látom a Lelket
ahol "szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség,
jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás" van, hiszen mindezek
"a Lélek gyümölcsei" az ember szívében. (Gal 5,22) És ott a
Lélek, ahol a szabadság öntudata jelenik meg a döntésekben,
hiszen "ahol az Úr Lelke, ott a szabadság." (2 Kor 3,17)
Az ember természetfeletti istentapasztalatnak részese
lehet egyszerű élményekben is. Karl Rahner hittudós
felsorol konkrét helyzeteket.
"- Amikor valaki próbálja Istent szeretni,
jóllehet a hallgató a megfoghatatlan misztériumtól látszólag
semmi feleletet nem kap szeretetére életében, semmit el nem
cserél Istennel, jóllehet látszólag a halálba torkolló élet az
üresbe, az érthetetlen, feneketlen mélységbe való zuhanás.
- Amikor valaki áldozatot vállalva megteszi
kötelességét megtagadva magát, bár ezt a látszólagos
ostobaságot megvetik az emberek.
- Amikor valaki életével nem tud elszámolni Istennek, de
megkisérli a bánatot... Mégis reménykedik Isten
irgalmába.
- Amikor valaki valóban jó egy másik emberhez,
akitől semmi elismerést és hálát nem kap - tehát
teljesen önzetlenül cselekszik.
- Amikor valaki lelkismerete benső hangjának
engedelmeskedve olyan döntést hoz, amit senki nem érthet meg és
amelyért mindörökre felelősséget vállal."
Élmények ezek, szabad meglátások, megélések, melyekben Isten
Lelkét tapasztahatjuk meg, akár úgy, hogy mi vagyunk ilyen
helyzetben, akár úgy, hogy másokban észleljük e természetes
okkal nem magyarázható jelenségeket.
" Ez a mindenapok misztikája: Isten megtapasztalása mindenben."
S ha tapasztalás, akkor az már nem "látás"?
"Ó mutasd meg arcodat,
Fölség, Szentlélek!
A te arcod vonásai
fényesek,
a te revelációid
sugarak.
Mikor több szentet,
jót, igazat látunk,
Téged láttunk
meg,
te lelepzed magadat.
Köszönöm, imádlak,
szeretlek."
(Prohászka) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |