csak az fáj
ha hallgatnálak de szavad nincsen
ha kezed valami idegen kilincsen
matat hidegen hagyott mosolyod
alatt nekem-halott arcodat mutatod
ha lépteid rajzolta ábrát keresve
nem lelem jeled ha mozdulatod
már egy legyintés mása ha másra
már nem gondolsz csak a változásra
hogy új holdfénybe öltözzön tested
ha szemedben már nem én vezeklek
hogy minden álmod és ébredésed
emlékkönyvem üres lapjába tépett
hogy azzá lettél akivé martalak
csak az fáj
csak az hogy elvitted csókomat