2026. március 9. hétfő,
Franciska, Panni napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

-

Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult.

...

 

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

...

                  

...

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
...

Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A költő
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Van úgy, hogy megbillen
bennem a forma és alak,
elgyávultan nézem magamat:
lomhán dadog és elhagy az akarat, -
hitvány és kopottas szavakat
görgetek magam előtt
és fáj
hogy ilyen áldatlanul élem,
és hagyom fejem fölött
magasan szállani
a viharzó napokat.
Átömlik rajtam és ívbe hajlít
az írást sürgető áradat,
de versed,
a fényt lobbantó fáklya
- lappangva sejlő lángjánál -
látom magam előtt
az égig nyúló, magas korlátokat.
…hát állj meg, balga,
gondolkodj,
és tedd le szegényes,
csak karcokat rajzoló tolladat.

Vannak költők,
kiket még életében
jobbja mellé vesz az Isten,
kiknek gyöngyöt adott kezébe
és erőt,
hogy mindazt,
mit elméjük mélye rejt,
áldó kézzel elénk,
- többiek -
megroggyant lába elé hintsen.
De mi fáradt, égő szemünket
elfedjük,
fülünket befogjuk:
ne halljunk, ne lássunk,
...és más se lássa,
hogy sem tehetségünk,
sem ékes szavunk nincsen,
csak puszta, vézna vágyunk,
hogy verset írjunk… -,
de kell, hogy valaki megálljt intsen:
az a trón nem a miénk,
valaki már birtokos a ritka kincsen,
és nem nyugodhat kezünk
ott fenn, magasan,
azon a kilincsen.

És ahogy a Duna
az apró kavicsokat
száz és százféle
különös alakba rendezi,
úgy félem
az előttem álló betűket
sorokba szedve,
- versnek gondolva -
papírra festeni,
meggondolva mit tegyek,
hogy azt mondhassam,
már nem is vagyok oly’ beteg,
- és mégis érzem
a reménytelenség dorgálja
megroppant lelkembe: „nem lehet!”.

Így hát…
…korma hull a lobbanó
szavaknak,
a széllel viselős vasárnap délután
szürke árnyát konokul
veti neki
a leomlott falaknak.
Nem vigasztal most sem kéz,
sem mosoly,
mi megnyugtat: csak az alázat, -
szívemig ér és gyökeret ereszt
a sűrű, ragadós bánat,
lelkem mélyére hatol;
egy szépnek hitt bűvölet vitt kalandba,
néha bíztam versem erejében,
de megcsalt a sanda
józanság – sebéből kifakadva.

Olykor szép rímeket láttam,
kékellő eget, litániát,
szemednek sötétjét, őszi Budát,
naptallért a lombos ágban,
és álmodoztam:
friss hang,
új és messzehangzó szó leszek,
áradok, mint a parttalan Duna,
sodorva követ, papírt,
gallyakat és uszadékfát,
…én leszek az új kor angyala --

Ebből a csöndes hitből ragadott ki
nemes, szép varázsod,
- ma már tudom, -
Isten szeme énrám
nem vigyázott;
kioltom hát magamban
az izzó parazsat,
ne lobogjon, hisz nem tud
helyet követelni magának
a szürke,
fellegterhes ég alatt.
Szavaimat szétgurítom,
lásd, mind szerteszéledt,
nincs rajtuk mit sajnálni,
találnak majd
menedéket
a Te szavaidban,
mely az olyan
- soha sem látott - hatalom,
melyben én csak
bolyongani, elveszni tudok:
nekem az maga
az elérhetetlen vadon…

Tudnom kell mindig,
hol, merre van
az én igazi helyem,
tudnom kell, és erről
soha meg nem feledkezhetem, -
én itt maradok,
ülök és várok a nagy csendben,
mert minden hang
csakis benned,
a te szívedben szólal meg
mindennél szebben.
Jó nekem itt
ebben a novemberi,
bágyadt napsütésben,
suhog a szél, mint a selyem,
legyen ez a fedezékem, -
hisz’ csak a te szavaid vannak
maradandón,
- fénylő ércbe vésve.

Itt maradok, itt megtalálsz,
akár millió és egy napig,
de az, aki én vagyok,
minden percben csak téged,
csak rólad álmodik,
légy nekem a Vers,
légy te a Minden,
mert ha te megszólalsz,
más hang már úgysincs sehol,
ebben a nagy és kíméletlen,
örök körforgású,
pusztító, döbbent égzengésben.
Téged még a Földön
maga mellé vett az Isten.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007