2025. december 14. vasárnap,
Szilárda napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Bálban Lilith-tel
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Nem volt talán,
s nem lesz több tánc oly élő,
oly önfeledt,
torzan szimmetrikus keringő:
Te voltál csak, meg én, s alant a felderengő
árnyékvilág - tört fényű bálterem,
léptünk vihart kavart a kerteken...
Tűz voltál - hittem -, égo,
sötét selyembe burkolt
álarcos,
égi bálkirálynő.

"Szállj hát velem" -
szóltál, s a szemhatáron
jel tűnt elő,
alvadt, szederjes ízű álom;
vörös karéjú hold kísért a kerteken.
Nem mozdulok; a bálra hirtelen
rőt fény borul - a mályvaszín mezőn
vonít a félelem. Feléd kapok,
beléd fogódzom -
de tested öl,
s a csókod porrá hull a nyelvemen...

Farkasverem,
vérízű ostya voltál -
bölcsőhalál;
pogány, beszenteletlen oltár;
lábadnál tíz bukott királyság népe szolgál:
"Démon, kolduskirálynő, átkok csillaga -
Krisztus keresztje-fosztott Golgota -
üdvözlégy Úrnőnk,
Salve -
adiuvo me nunc,
o Noctis Regina!"

Még egy mosoly,
aztán a végítélet.
Villámcsapás.
Lángok. Segítsetek, elégek!
Angyal kiált, nyüszítve féreg rág a testemen,
"Domine, non sum dignus..." - kezdem, "Istenem..."
A szörnyű Hold zenitbe ér, a fény ragyog,
a Föld az Égre felmered -
a láthatáron bűnbocsánatért
sikoltó, élő,
vonagló ember-feszületek...

De most a testem tőled elszakad,
a bálterem ledől, a vén falak leomlanak.
Kéz ír az égen, szél motoz,
a földeken halál arat:
szabad vagyok.
A Hold lehull, felzeng az éji boltozat,
élek -
az ősi tánc, az álom megszakad,
az éjszínu ruhák lefoszlanak
a városban, hol felkeltek a tornyok
ellenem,
hogy eltapossanak.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007