2025. november 14. péntek,
Aliz napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Una volta per sempre [Egyszer és mindenkorra]
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Én augusztusom,

álmaim gazdag palotája,

még zölden harsansz,

- még van elég erőd, -

de lásd, én elfáradtam,

hiába lépek napsugárba;

már csak a pusztulást

rajzolja elém zsarnok,

holt jövőm.

 

Tegnap langyos házfalak árnyai

dőltek az esti útra,

- minden sziluett szomszédba nyúlva -

egy ölbeejtett kötetet babráltam,

s tűnődtem egyedül:

(mennyivel könnyebb volna,

ha nem kortyolná föl lelkemet a

durva kerti murva)

a közelgő ősz megöl -

valahol mélyen,

legbelül…

 

A nyár mindig széppé szül,

és megvált engem:

feloldódnak bűneim

az augusztusi mennyben,

lelkem titkon a legbongóbb

akkordra hangol,

a nyári ég legtündöklőbb leplei

alól szól…

 

Jól tudom, már adósa vagyok

sok bűvös képzeletnek,

melyben két szép óhaj

és még szentebb vágy növekednek:

én augusztusom,

tégy most is kedvemre,

tartson még sokáig ez a „szép” -

ne hagyjon itt a nyár,

maradjon a Kedves,

ki mellém odalép,

s örömöt hoz,

megnyugvást és verset, -

s ki egyetlen szavával

az összes fényt

szobám sötét sarkába terelget.

  

[…]

 

Én augusztusom, segíts!

Már nem hiszem,

hogy történhet velem még csoda,

de mondj ellent!

Kérlek, mondd, hogy „tévedsz, ostoba!”.

… langyos házfalak árnyai

dőlnek ferdén

még mindig az esti útra,

- de a borkék égen

mintha azt látnám:

már minden olyan nagyon mostoha.

Hány éve szeretlek…? Százada…?

Ugye milyen rég' volt, mikortól

dallamot adtál a zenének,

mely a budai hegyek fölött fénylett,

úgy, miként az augusztus éjszakai

tiszta

égi fények…?

Szépséges augusztusom, - én félek.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007