 | | | 2026. szeptember 3. csütörtök, Hilda napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Anikó lányomnak | |
Ha érem, ötven éve lesz jövőre, hogy szép szemed ragyogva rám kinyitva, tudatta vélem: itt vagy...énem őre...
Karomba kapva téged (ki tiltja?), neved susogtam izgatott-rekedten, kis Ancsa!... titkok égi, régi nyitja!
Az első randevú!... te s én, mi ketten... E percre vártam, végre nem hiába, bár tudtam azt, magam bilincsbe tettem!
Erős bilincsbe és kemény igába... szülőt a gyermekéhez ős-paranccsal, örökre egybefűzi zárt világa.
S öt év után... kezedben egy naranccsal, a kertben ülve vártad ott apádat; öledben Ircsi, kis cicád, a kancsal.
Arcod jelezte már a hinta-lázat: gyümölcsöd állva, sebtiben megetted, utána megtöröltem csöppnyi szádat.
Eszembe jut, milyen nagyon szeretted, ha szállt a hinta messze, égre föl, le... röpült a barna copfod is feletted!
Kiszínesedtél egy csapásra tőle; sikongva kérted: még, apácska!...újra! A délután se volt elég belőle...
Az alkony arra jött s bokorba bújva, megágyazott a kék kökény tövébe. Kigyúllt a felleg esti, bodros ujja.
A nap lebukva rőtre vált s kövérre: lidérctüzet csiholt a hintavasra, s vörös pacákat írt az út kövére. --------------------------------------- Fülemben élt a cérnahang: magasra! s a híg, csalóka légen át vakultan azúr mezőkre vágytam én...ad astra!
Emelt a szárny... de vissza-visszahulltam; kiszabta rég a célt a sors, a múltam.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |