2025. december 8. hétfő,
Mária napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Archívum: Nyári óda
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Nyári óda

 
1.
 
Mesélnem kell, figyelj rám kicsit... 
Ma az újra visszatért nyárral 
a békétlenség bennem végre konokan hallgat: 
és a júliusi, könnyed, tarka pillanatban 
ismét megtaláltam 
a bűvös-édes, egykor-volt nyugalmat. 
Szeretni - bátran - mondd, hogyan tanítsalak...? 
Álmodom: szabadok vagyunk és 
sehol, senki, semmi sem áll az útba, 
vagyunk, mint két egymásba hajló líra, 
s látom, ajkadon miképp olvad át a szó 
egy röpke, kedves, lázító mosolyra. 
Igen, te folyton pörölsz az illanó Idővel, 
mikor nekem a nyár 
maga a rögzített Csoda
míg te visszavágysz a tűnt időkbe, őszbe; 
én egyre csak félek: jaj, a Chopin-noktürnös éj 
- lehetséges? - vissza nem tér már soha... 
De nem, az nem lehet:
tiltakozik lényem minden íze-része, 
s egy percre befed a vad rémület maga; 
dőlt hajótestbe áradhat így a víz a léken, 
majd végképp elsüllyed, 
és birtokba veszi ott lent a hűs moha. 
 
2. 
 
Mert nincs hatalom, mi ezt a lázat kioltsa, 
ilyen vagyok, így vagyok érzéseimnek foglya: 
a Fenyves lejtőn, nézd, összerezzen a 
tegnapról ittmaradt, csillogó szemű tócsa - 
és sose hidd, 
hogy mindez csak tűnő délibáb volna... 
Minden napért, percért hálásnak kell lennem, 
még annak is, hogy a mai fülledtségben 
a Káplár utca ötben 
veled együtt álltam a szürke ház előtt, 
hol József Attila élete fájt lüktetve 
a sötét ablakkeretben, 
utolsó napjait várva betegen és tétlen. 
Ismerem jól ezt az érzést: 
a gyökértelen ember két üres kezébe 
csöppenként hull 
az éj 
fekete vére.
 
3. 
 
Nézd el porszemnyi vétkem: 
- belátom, balga önzés szülte -,
igen, szeretem a nevedet kimondani. 
Kimondani becézve. 
Mondd meg... 
Hogyan tanítsalak téged 
félelem nélküli, önfeledt érzésre...? 
Olykor tilalomfák sorfala előtt 
lépdel a mohó gondolat, 
és hiába, hogy a szív tervez - 
bizony, néha a perc meghiúsul, 
belőle semmi sem marad, 
csak a tépett akarat-pehely... 
De te semmit se félj: 
minket mindig befogad a Civitas Dei, 
hol a hangsúlyos mondatokat 
mind vers-igába hajtjuk, 
de a csupasz és rideg valóságot 
- mindet - hangsúlytalannak halljuk. 
 
4. 
 
Ma már forr a napfény sűrű méze, 
örömében csöppenni akar a zöld levélre. 
Hát adj nekem nyugalmat, kérlek, 
légy velem, szeress, mint eddig, 
tudjak még élni, megköszönni az égnek, 
hogy kínzó látomások most nem gyötörnek, 
és beléd kapaszkodhatom, 
létezésedbe és szavaidba, 
erős kezedbe, 
akit a madonnaarcú Anya 
csakis nekem szült meg.
Még adj időt, és maradj velem, kérlek. 
 
5. 
 
Most nesze kél a sápadt, nyári estnek, 
karcsú szilvafák közt halk sóhaj a vágyás, 
ablakokból dőlnek halvány, vékony pászmák, 
s mindenfelé apró fény-ösvények lebegnek.
Többé ne aggódj, mi történhet velünk. 
Mi ketten úgyis újraszületünk. 
Nézd csak! A júliusi éjszaka 
csillag-csigolyái 
mind világolnak nekünk...

 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007