 | | | 2026. szeptember 8. kedd, Mária, Adrienn napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"...sohasem hagyunk hátra!" | | Ribka Zoltánnak
I.
Két év futott el a tovarobbanó idő szédületében, de azt az estét nem feledem. Akkor még volt tél, hó, hideg, recsegő december. Karácsony másnapján este az éppen égő tűznek örülve a kályha előtt ültem -aznapra sikerült fát szereznem-, egy pohár borral kezemben, mellettem kutyám, Vackor aludt a jó melegben. A közmunka rég véget ért, s kilátás semmi, eltűnődtem én is, mint a púpos angol király: teszek a világra, mától gazemberré válok. háttal a világnak, arccal a pusztai éjnek, ordasabb lenni az ordasnál, ez hajtott, ez az indulat vezetett kőkeményen. Hirtelen csöngő zörrent. Vaci felugrott, s csaholva az ajtó felé futott.”Ki lehet az ilyenkor? Miféle kóbor léleknek jutott eszébe, hogy élek? Kimentem, s a kapuban egy nagy szatyor a kezedben, s noszogattál, hogy mennénk talán beljebb, hacsak nem akarnánk az udvaron válni jégkockává. Szatyrodban volt minden, ami az élethez kellett, meleg ruha, étel, s ráadásként egy üveg finom bor, s mindehhez baráti ölelés, jó szó is került ajándéknak. Beszélgettünk
verseinkről, zúzmarás életrezdüléseinkről. Kérdeztem, hogyan jutottam eszedbe, ebbe a szilánk-hideg éjszakába miért hozott felém a lábad? S mondtam neked, hogy már minden mindegy nekem, ha rablóké a törvény, hát akkor én inkább azon kívül leszek. Rám néztél hosszan, szűk-szigorú szemmel: „Jártam eleget egyenruhában, a világ elvadult zugában, Afganisztánban. Megtanultam egy életre, hogy sebesült bajtársat sohasem hagyunk hátra. Gazember ne légy! Sose voltál, nem tudod, hogyan kell csinálni. Nem lesz elég időd belőle kiszállni, s nekem semmi kedvem koporsódnál később díszőrséget állni. Tarts ki inkább, tedd azt, amiben jó vagy, a bűnt hagyd inkább az arravalóknak.”
II.
Két év, villámfénynél. Feledett szavainkért nem tartozunk másnak számadással. Élünk nagy elszánással, tisztának őrizve meg a tiszta szót, a fehéret, jobb időkre valót. A jobb idő barátom, hidd el, minket is utolér, amikor nem a kórságosoké lesz a babér. Hisz hulló idő ez. Kergült évek temetnének minden feledhetetlen szépet, de mi mégis megállunk, jóság-igába vert veteránjai a fénynek. Ha kifordulna a föld is alólunk, s minden északi szél szembe is fújna megint, nem rendülünk, csak megyünk, itteni, otthoni átutazói e létnek, mint a becsület napszámosai, kik múltjukat letéve, jóra szövetkezének.

2014-03-31 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |