 | | | 2025. december 9. kedd, Natália napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"...sohasem hagyunk hátra!" | | Ribka Zoltánnak
I.
Két év futott el a tovarobbanó idő szédületében, de azt az estét nem feledem. Akkor még volt tél, hó, hideg, recsegő december. Karácsony másnapján este az éppen égő tűznek örülve a kályha előtt ültem -aznapra sikerült fát szereznem-, egy pohár borral kezemben, mellettem kutyám, Vackor aludt a jó melegben. A közmunka rég véget ért, s kilátás semmi, eltűnődtem én is, mint a púpos angol király: teszek a világra, mától gazemberré válok. háttal a világnak, arccal a pusztai éjnek, ordasabb lenni az ordasnál, ez hajtott, ez az indulat vezetett kőkeményen. Hirtelen csöngő zörrent. Vaci felugrott, s csaholva az ajtó felé futott.”Ki lehet az ilyenkor? Miféle kóbor léleknek jutott eszébe, hogy élek? Kimentem, s a kapuban egy nagy szatyor a kezedben, s noszogattál, hogy mennénk talán beljebb, hacsak nem akarnánk az udvaron válni jégkockává. Szatyrodban volt minden, ami az élethez kellett, meleg ruha, étel, s ráadásként egy üveg finom bor, s mindehhez baráti ölelés, jó szó is került ajándéknak. Beszélgettünk
verseinkről, zúzmarás életrezdüléseinkről. Kérdeztem, hogyan jutottam eszedbe, ebbe a szilánk-hideg éjszakába miért hozott felém a lábad? S mondtam neked, hogy már minden mindegy nekem, ha rablóké a törvény, hát akkor én inkább azon kívül leszek. Rám néztél hosszan, szűk-szigorú szemmel: „Jártam eleget egyenruhában, a világ elvadult zugában, Afganisztánban. Megtanultam egy életre, hogy sebesült bajtársat sohasem hagyunk hátra. Gazember ne légy! Sose voltál, nem tudod, hogyan kell csinálni. Nem lesz elég időd belőle kiszállni, s nekem semmi kedvem koporsódnál később díszőrséget állni. Tarts ki inkább, tedd azt, amiben jó vagy, a bűnt hagyd inkább az arravalóknak.”
II.
Két év, villámfénynél. Feledett szavainkért nem tartozunk másnak számadással. Élünk nagy elszánással, tisztának őrizve meg a tiszta szót, a fehéret, jobb időkre valót. A jobb idő barátom, hidd el, minket is utolér, amikor nem a kórságosoké lesz a babér. Hisz hulló idő ez. Kergült évek temetnének minden feledhetetlen szépet, de mi mégis megállunk, jóság-igába vert veteránjai a fénynek. Ha kifordulna a föld is alólunk, s minden északi szél szembe is fújna megint, nem rendülünk, csak megyünk, itteni, otthoni átutazói e létnek, mint a becsület napszámosai, kik múltjukat letéve, jóra szövetkezének.

2014-03-31 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |