Hiába minden tanács,
intelem,
ha rád tör a vágy hirtelen,
ha kukacként, mint almát, rág a múlt,
szíved űz, az agy mást tanult.
Az agy nem küzd, és mindig lemarad,
a szív csak vet, de nem arat.
Az emlék magvakat szór, szikrázik,
lepleznéd, de mégis látszik.
A lelkedből vulkánként tör elő,
a kősziklákat tördelő,
mindent elsöprő, a ritmustalan,
utat törne az úttalan.
Az égbe száll, vagy a mélybe szalad,
elpusztul-e, vagy megmarad,
rejtőzködő, örvénylő vad körök,
szivárvány éltű vagy örök?
![](https://scontent.fbud5-1.fna.fbcdn.net/v/t39.30808-6/287075259_5597470513620931_2101590006361163953_n.jpg?_nc_cat=105&ccb=1-7&_nc_sid=730e14&_nc_ohc=o_Pvw76Dan8AX-aK8vH&_nc_ht=scontent.fbud5-1.fna&oh=00_AT_FZ0rAdTR9DkAP4fwpjRptgfakIDm22mzGyNc4r05Fsw&oe=62B37D43)
- |