 | | | 2025. szeptember 15. hétfő, Enikő, Melitta napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Calando | | Színét veszti nyugtában az este, - a tájra rút kopárságot ítél és riasztóvá maszatolja a tél, - fölém sötétet és gyászosat festve. A párát magába issza a fény, esti illatok gyümölcse ring az elpihent budai házak tetején; pergamen-levél zörög, függöny szárnya lebben - , ...minden gondolatom te vagy. Halálomnál véglegesebben. Ha bánat terhe nyom, fele gondod én veszem magamra, vétkeid felét is vállalom, - számítsunk bölcs irgalomra... Szólnék, de a szó átszivárog sejtjeim falán, és felizzik bennem mint a gyehennaparázs, elveszett és búskomor vagyok, nem vagy itt...,- csupán ennyit tudok. Már az est is megszökött, végiggördül rajtam az éj, s a nagyhatalmú hegy mögött ég a földdel egybekél: - sorsom bizony, visszafáj még, hát szépet hazudok magamnak: vigaszul - s végül - talán - megnyugszom, ha az oltalmazó sötétség végre, végre hajnalkékbe fordul.

Budapest, 2008. december 15. |
| | | Csehszakál István [egyéb] érkezett: 2008.12.18. 08:44:45 (mindenki olvashatja) Kedves Anikó, a romantikus nagy képek mellett is érződik a cím sugallta lassulás, hallkulás, vagy tán éppen ezért erősödik fel e gyengülés ábrázolt képe. Összességében bánatos, de finom sóhajnak tetszik nekem a versed. Üdvözlettel: István | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |