2025. december 6. szombat,
Miklós napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nőnapi elégikus torzó
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Milyen szép volt a vidék,
milyen csendes az év egykor:
legelő csordák az aranyló táblák túlfelén,
merre a szem ellát, fakadó bőség teremte gond csak,
de súlyát tán nem is bánták a jószerű népek,
hiszen szívükben menedéket lelt soruk.
Gyermekeikben visszhangzott daluk az esti ringató ölén,
mint sepke lányok kacajában a titkos nevén bújtatott jövendő,
kik orcáján pírfolt, mely virágba bomlott a legény szívében,
míg az ifjú kalapszegletén szirmot nem hullajtott a nász,
keze alatt bölcső nem bomlott vaskos ágból,
s rá az áldás reményit nem faragta a kisévnyi távol,
míg ház nem kélt gerincerős gerendával,
de míg az asszony a dolga fölé hajolt, végig,
tartva sorát hosszú éveknek.
Szorgalmát dicsérték a vének,
és erős kedv kötötte a ház urát,
örvendte is mind a kerek vacsorát,
és ahogy napra nap, az asszony keze közt
értékre dagadt a kovász,
a csupor gyümölcsízbe fulladt,
és gyermekzsivajba fordult
a borogatás alatt mormolt fohász...

Ma is dolga fölé hajol az asszony,
tartja sorát szikes éveken át,
papírdobozból kerít vacsorát,
s ajkán fohász rebeg:
bár szűnne a zsivaj már,
és nyugodna végre a gyerek!
majd újságot böngész - utána néz férjnek
vagy egy munkahelynek, mert ezt lükteti,
veri, űzi éteri szélbe a világ,
s benne mind, aki hall, aki lát, skandálja
a szabad élet dalát:
szabad a szerelem, és szabad a kín,
lásd! a szabadság hogy imád!
szabad a választás, és szabad az összes szó
az ígérettel az élen!

De nyakán a vég!
a szabadság köt hurkot a szabad nemzedéken!
Ahol ily szabad az újság, vagy az étel az asztalon,
ahol ily szabad mindenki dolga,
ahol szabad a gyermek a férj és az asszony,
ott mindenki magányos rabszolga!

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007