2021. szeptember 18. szombat,
Diána napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Tél végi összegzés
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Ilyenkor csak áll, és néz az ember...
Morzsolgatja kutyája selymes, hosszú fülét,
okos, barna szemében fényt vél látni - értelmet,
csendes okosságot és szép, szelíd türelmet.
Kint sötét van, pengeként metsz a hideg
mely átfut rajtad és csontvelődig ér. Így fizetsz.

És ekkor halkan, magadban mindent összefoglalsz,
elmélázol kicsit - most, amikor esthomály és
éj találkozik -, mikor szíved borúsra fordult: az elmúlt
hónapokra gondolsz, amelyek annyira meggyötörtek;
a rendre, mely fejedben megszületni készül;
két gyermeked fénylő, boldog nevetését hallod;
érzed egy igaz barát kedves, szerető érintését;
a mély, halk szerelmet, mely örökkévaló: érzed;
...és a függöny nehéz selymét babrálja most kezed.

Elenged a szomorúság, épül a szépség benned -
ez még a februári sötét, hideg, téli este,
de már benne van az új tavasz ígérete
a ma délelőtti szikrázó, fényes napsütésben,
mikor a vizsláddal a hegyen kettesben
róttad a meredek hegyi utcákat könnyű lépésekben.
Most iszod a forró, illatos gyümölcsteádat,
kezed melengeted a kék üvegpohár oldalán,
állsz a nappali sötét ablakában tűnődve és
átéled a törékeny perc illékonyan édes
mámorát, amely most teljesen leláncol.

Érzed, jobb napok jönnek. Már mozdul is
a hóvirág gyökere a laza, fekete földben,
egykori bölcs barátod jár ekkor eszedben,
ki épp küzd ellened és saját maga ellen;
de előbukkan egy fénymetsző, barna szem is,
- akárha istenek pillantása hullana napsugárba -
melytől erőre kapsz, árad feléd annak varázsa,
satnya kis érből zuhatag erejű tavakat duzzaszt,
és azt érzed: igen - most végre megtaláltad.

A teád lassan kihűl, utolsókat kortyolsz,
nyelveden az édes, lágy aroma íze visszacsókol -
s tudod: hamarosan új nap kél, légies mosollyal,
melyet boldogan élsz meg - kimondatlan szókkal -,
nem rohansz sehová, a boldogság jön helyedbe;
...ilyenkor csak áll, és néz az ember merengve.




Budapest, 2009. február 29.

csak regisztrált felhasználó olvashatjaPaál Zsolt
[egyéb] érkezett: 2009.03.01. 08:16:05 (csak regisztrált tag olvashatja)
Szeretm ezt a régebben írt versedet, van benne valami bölcs radnótis nyugtalanság, de leginkább a Te érett, asszonyi bölcsességed, nagyon tiszta és a legnagyobb empátiára érdemesült hangod és költészeted. A tavasz és a nyár a te világod, msot sarjadzik és erősödik meg a lelked. És természetesen az elmúlt hetek szomorú és tragikus történései hitelesíti minden szavadat, amit mit leírtál..
Nagyon szép összegző, létösszegző vers...
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007